|
|
|
|
|
| Előadó: | Down For Whatever |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Intro:
Az illatoddal ébredtem,
betölti még a szobát,
de a torkomba mar most a félelem,
mert ahogy jött, úgy illan tovább,-
Itt hagyva a múlt lábnyomát…
Refrén:
Olyan sötét az ég, ott fenn a naplementét várják.
Velük süvít a szél, ahogy a halál táncát járják.
Ez lesz a keselyű éve…
Ez lesz a keselyű éve…
Verse:
Úgy szorongattam a világomat,
mintha bármit magammal vihetnék.
A szomorú, nyughatatlan fiad
soha nem becsülte meg a béke csendjét.
Minden harcra felkészítettél,
csak arra nem, amit nélküled kell vívnom.
Túl messze vagy, pedig annyi mindent kéne még elmondanom:
hogy reszket a lelkem, hogy elfelejtem a szemed színét, a hajad illatát,
és rám lenézve, nem találod, csak az autópályák bolond vándorát.
A gyereknek, akit anya szült, végül el kell majd fogadni,
hogy “…ha kűzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni.”
Bridge:
Ellopták a földi létnek az igazságát.
Ellopták a gyerekkornak a tisztaságát.
Ellopták az első szavam, amit neked mondtam.
Ellopták a kisfiút, aki régen voltam.
Ez a keselyű éve…
Refrén:
Olyan sötét az ég, ott fenn a naplementét várják.
Velük süvít a szél, ahogy a halál táncát járják.
Ez itt a keselyű éve…
Outro:
A keselyű éve…
Egyre lejjebb szállnak…
Lejjebb szállnak…
Rám vadásznak…
Ez már a keselyű éve…
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
