|
|
|
| Előadó: | 30Y |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Beck Zoltán |
|
Beck Zoltán Beck László Sárközy Zoltán Varga Ádám (30Y) |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Alternatív rock |
| Címkék: | Keressük! |
az ember, hogyha néz
a szíve, hogyha lát
ahova benéz
semmit nem talál, ha fél
ha már mindent felzabál
és semmi sem marad
a tükörbe' te vagy
az ember, hogyha néz
a szíve, hogyha lát
ahova benéz, ha fél
ha már mindent felzabál
és semmi sem marad
a tükörbe' te vagy
ki volnál, ha nem te vagy?
apád, anyád egy kődarab
a szív, a hús, a sár, a vér
a szív dobog, a száj beszél
ki volnál, ha nem te vagy?
apád, anyád egy kődarab
a szív, a hús, a sár, a vér
a szív dadog, a száj beszélni
a szív, a test, a száj
a fény, az ágy, a szék
a szív, a hús, a sár
a hús, a sár, a vér
a lány, szobák falán a kép
és semmi sem marad
a tükörbe' te vagy
ki volnál, ha nem te vagy?
apád, anyád egy kődarab
a szív, a hús, a sár, a vér
a szív dobog, a száj beszél
köszönt a lány és kézbe' kéz
az anyja fogja, rád se néz
vonatkerék, izzó sínek
haladnak mind, de mind minek?
a vágy az ágy, de nem beteg
úgy tart még, hogy vége lett
elmondja mind az életét
míg sorban áll az ételért
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
