|
|
|
|
|
[Refrén: Miss Mood]
Tenyeremben csillagok
Mondjátok, hol vagyok
És holnap engem merre fúj a szél?
Ki lesz, akit itt hagyok?
Mi lesz, ha már nem vagyok?
És lesz-e majd ki végig elkísér?
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
[1. verze: Rico]
Ti-ti-tizenöt évesen ösztönösen voltunk résen
Nem volt akadály, belógtunk minden kerítésen
Első verseket az iskolapadokba véstem
Túl a nevetésen, volt a szenvedésem
Ti-ti-tizenkilenc évesen már más volt
Túl voltunk az első nagy szerelmi csalódáson
Kiderült, hogy a világ nem pihe-puha bársony
Kurvára sok dráma volt
Apa tavaly előtt ment el, itt hagyott és engem
Mélyebben érintett, mint amilyen mély a tenger
Ez az élet rendje, tudom én, de ember
Az élet nem fair, az élet nem fair...
[Refrén: Miss Mood]
Tenyeremben csillagok
Mondjátok, hol vagyok
És holnap engem merre fúj a szél?
Ki lesz, akit itt hagyok?
Mi lesz, ha már nem vagyok?
És lesz-e majd ki végig elkísér?
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
[2. verze: Rico]
Ki-ki-kicsit sem érdekel, hogy szerinted minek látszom
Egyszer úgyis mesélni fog majd mindegyik ráncom
Carpe Diem bébi, ha ez az utolsó táncom
Ledobom a láncom, a szívemből játszom
Ki-ki-ki tudja mit tartogat a holnap?
Nem biztos, hogy láthatjuk még ugyanott a holdat
Velünk lesznek-e, majd akik az elején voltak?
Lesz-e majd ki elkísér?
Van pár dolog, ami aggaszt
Nem kaphatok agyfaszt
Körbeszeretném táncolni még az egész Atlaszt
Élem ezt a katyvaszt, hogy amit kapsz, add azt
Kihasználom az életet, mielőtt elhamvaszt
[Refrén: Miss Mood]
Tenyeremben csillagok
Mondjátok, hol vagyok
És holnap engem merre fúj a szél?
Ki lesz, akit itt hagyok?
Mi lesz, ha már nem vagyok?
És lesz-e majd ki végig elkísér?
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
Táncoljunk, amíg ébren álmodunk
Engem ne ébressz fel, majd találkozunk
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
