|
|
|
| Előadó: | STORYUM |
|---|---|
| Album: | Álmokon át |
| Megjelenés: | 2024 |
| Hossz: | 7:57 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | H-Music |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szélmalomharc, hősi álarc
Nemes ügynek véres útján
Sebek áznak, lelkek fáznak
Lóg a jajszó szélnek karmán.
Minden más lett, az ég is ránk néz
Tömegek közt mily cél vár ránk?
Suttog száz hang, konok léptünk
Ily nyomot hagy világunk hátán.
Éjfél már el is múlt, és a hajnal oly távol
Nem énekeljük már a dalt a bajnokról.
Benne dúlt a harc és sokat megélt
Nem elég!
Az ár egy hamis álom
Mit felkavar egy ártó, sóvár szándék.
Merre mennél?
Messze hív
Megcsal és vonzz egy árnyék.
Hol a szent cél
Szabad fogoly, vidám s komoly
Megértő őrült árnyék.
Szemtelen és álnok
Nem lehet bajnok
Mert hiszen ő csupán
Egy hős képét festő színész
Szemtelen és álnok
Őrjöng, őrjöng.
Viharban tátogó ezer torokban szikla szúr
Komor tömeg
De most mind visszaköp.
Erős a hang, a szó
Nincsen se csend, se rend,
Mit fájdalom teremt.
Szélmalomharc, hősi álarc
Nemes ügynek véres útján
Sebek áznak, lelkek fáznak
Lóg a jajszó szélnek karmán.
Minden más lett, az ég is ránk néz
Tömegek közt mily cél vár ránk?
Suttog száz hang, konok léptünk
Ily nyomot hagy világunk hátán.
A hamvak árnyán épülő homokvár
Vájd elméd mélyén
A tökély szélén nem rombolja szét
A tomboló vihar.
Egykor homokformáló
Most örök vándorló
Lépte halkan zeng a porban
S álruhában jár.
Érzés fog el.
Elhalt szél
Bűbáj és csend.
Szélmalomharc, hősi álarc
Nemes ügynek véres útján
Sebek áznak, lelkek fáznak
Lóg a jajszó szélnek karmán.
Minden más lett, az ég is ránk néz
Tömegek közt mily cél vár ránk?
Suttog száz hang, konok léptünk
Ily nyomot hagy világunk hátán.
Porrá ég minden, mit tettünk
Hamvait a szél hordja szét
Széllel száll a madár, lásd
Nem szédül el, nem töri vád,
Nem lesz áldozat, nem éltet hurrikánt.
Célszerű harc, megfeszült arc
Nemes ügynek híres útján
Nincs ki ázna, nincs ki fázna
Bajnok sincs, többé nem ígér már.
Minden más lett, az ég is ránk néz
Tömegek közt mily cél vár ránk
Suttog száz hang, közös léptünk
Ily nyomot hagy világunk hátán.
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
