|
|
|
Yooo, Forti
Láttam és hallottam ezeket a zenéket, nagyon tetszenek nekem,
Nagyon jók, főleg aaa…
Élet nekem erőt ad, nem virulást
Ha bla, ha bla bla bla
Ja, ja, ja az
De azt kell mondanom, hogy
Miért csinálod ezeket? Hagyd már abba őket
Hát, hát magadnál vagy?
Egy olyan úton kell elindulnod, ahol tudod, hogy mi van,
Ami ki van taposva, de ez nincsen Forti,
Itt nem tudod, hogy mi lesz
Ennyire nem érdekel a jövőd?!
Hallasz te engem egyáltalán? Figyelsz te rám?
Forti, Forti, Forti, Forti?
Yeah
Ha ő arra megy akkor én ’mé menjek arra? (Miért)
Ha a parfümével zargat akkor ’mé ne legyen Zara? (Zara)
Ha valami nem sikerült ’mé dörgölöd az arcomba (Miért)
Ja elbasztam de Isten is így akarta (Ja)
Ha kaptam kártyákat ’mé ne játsszak velük?
Két jumi, royal flush meg tripla hetes (Tripla hetes?!)
Nálam tényleg itt van, csak blöffölnek az emberek
A kártyaváram stabilabb, mint Kevin Spacey karriere
Ez a homecoming, still popping
Ez nem thrift shopping, ez big steppin’
Az életem vígjáték, rajtam Louis, CK
Mert ha asztalnál ülök az egy full house bébi
Ezek az elvárások, találkozások, elválások
Őszintén bevallom tesó, hogy ez nekem már sok
Nem is értem, hogy ezt hogyan bírják mások
Néha úgy érzem könnyebb lenne, ha más lennék máshol
Felőlem tesó írhatsz 130 ezer verzét
Arról, hogy jön a pénz, nő és gyors az élet
Mit nyersz ebből? Mondom mit nyersz ebből?
Mit nyersz ebből? Mondom mit nyersz ebből?
You do you, you shape who you wanna be
Your path describes the person that lies under that face
No matter what time or what place
It will work out you just need to wait
You do you, you shape who you wanna be
Your path describes the person that lies under that face
No matter what time or what place
It will work out you just need to wait
Az anyjából doktor hozta ki, szóval orvos lesz belőle
Ha már a köldökzsinórt nem ő vágja, akkor csődtömeg
A homokozóban olyan szépen építette a várat
Akkor be is iratom a szakra, mert ez nem várhat
Mennyire fontos egy saját út?
Mennyire kockázatos, ha valami új?
Hagyj hibázni egy kicsit, csak emberből vagyok én is
Meg kell találnom a hangom, meg minden tézist
Kevés a levegő, adj egy kis helyet
Nyisd ki az ablakot, szárnyaljanak az ötletek
Az élet túl rövid ahhoz, hogy helyettem válassz
Jó úton járok, magamba keresem a választ
Kevés a levegő, adj egy kis helyet
Nyisd ki az ablakot, szárnyaljanak az ötletek
Nem viszel a bányába egy asztronautát
Ha leszarod tőlem is megy rád a nugát
Sokszor mondtam már rajtam don't sleep
Áttáncolom a beatet, MJ Billie Jean
Mikor álmodok néha mintha repülnék
De sokszor mondtam már rajtam don't sleep
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
