



Let’s go
Két világ között
A Red Bull nekem ego juice, elszállok a koffeintől
Minden, ami tőlem ered nem észből jön, hanem szívből (Mivan?)
Ki hitte, hogy ebben az életben
Ilyen jól érzem magam, ezért fizetnem kéne
Az ördög el akart csábítani, nem is egyszer
Mennyire szerencsés vagyok, hogy ilyen sok időt szentel nekem
Távol tartok minden rossztól, nem érdekelnek a szerek
De nyugodtan gyújtsál rá, ha itt vagy velem
És néha eszembe jut mi van, ha már nem leszek itt,
Ha már nem ver a szív, ha már többet nem bír
Elcsitítom magam, erre nem érdemes gondolni (sssh)
A világot én máshogy szeretném szemlélni (Hogy?)
Volt pár olyan dolog, amit el is kellett fogadnom
Néha csalódni fogok, ha másokra számítok,
Hogy tennem is kell, ha el akarom érni az álmom
(Tennem is kell, tennem is kell)
És ez a világ forog mindig körbe
Nem áll meg azért, hogy bekötsd a cipődet
De mit tudok én? Nem sokat
Írok és írok még ki nem fogy a tollam
És ez a világ forog mindig körbe
Nem áll meg azért, hogy bekötsd a cipődet
Tűz ég a hangszóróból,
Ha már túl forró akkor szólj
Már nem sürgetem az időt mert csak ő tud engem
És csak mosolygok, ha a múlt szembe jön velem
Hogy tényleg ilyen hülye voltam?
Aha
Tudok rajta változtatni?
A-aa
A gondolkodásomon, agyam mindig forog
Egy két dolog, hogy mit nem, mit fogok
24 óra oly kevés (Facts)
És a körforgásból nem lehet kiszabadulni
Ha el kell adnom magam akkor ez a rap shit mégse kell
A rap folyik nem a dollárjel veremben
Hogy ütemet találjak nekem nem kell pacemaker
A többi szerinted miért ritmus zavaros a playlistjeidben?
És ha félsz attól, hogy túl gyorsan jön a Hold
Tudd, hogy a napnak nincs vége, tesó nappal vagy este
Nem nyugszok míg el nem érem az álmom
Forti az új adó az antennádon
(Nem a dollárjel a véremben)
(Ilyen jól érzem magam ezért fizetnem kéne)
(Mégse kell)
(Nem a dollárjel a véremben)
(Forti az új adó az antennádon)
(Yeah, ride out to that bro, jah)



INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos