|
|
|
| Előadó: | FankaDeli |
|---|---|
| Album: | Isten hozott... ...ördög vihet |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kőházy Ferenc (FankaDeli) |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Night Child Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
...a gyerekek arcán tükröződik a Balkán,
állok a Duna partján,
hátha kimos valamit a víz,
ami innen elvisz
messzire, egy békés, boldog földre,
a tükör sajna nem görbe,
betonházak közötti költészet leteper a földre,
magad mindig kösd be,
ha beszívott sofőr,
komor termék ez a magyar hiphop, amit kapsz, amiért adsz
vagy amiért adnok kéne:
igyál vagy tépj be,
táplálja beléd a média,
pedig legalább annyira
crazy a szomszéd lánya,
mint a filmen a gádzsi,
faszom se érti, miért kell mindig feleslegesen pofázni?,
nem érted ember?, mindegy, mit mondasz,
ha mégse arra fogadsz,
főleg, ha léér szopatsz,
mégsem vagy olyan menő,
a fedőnevem nem Benő,
hanem Feri, tudod a kecsói, jee,
bele van vésve a bűn és mocsok minden egyes lélekbe,
a csúnyákba ugyanúgy, mint a szépekbe,
és megtörik az illúzió,
túl sokat tudni nem jó:
inkább sodródni az árral,
a szarban mindkét lábbal,
az ászt ütöm két párral,
a telet elfeledtetem a nyárral,
a seggemet megcsókoltatom valami 3 perces sztárral,
erről szól ez a kurva lét,
na dobd a lét,
különben loccsantom az agyvelőd,
(na)...
Refrén:
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Mindenki akar valamit: a cél hajt minket, az ösztön diktál,
van, aki itt áll
lent a földön, van, aki repül a fellegekben
a boldogság lassan egy fellelhetetlen
kincs,
a Mennyországba vezető kilincs
megolvadt a Pokol tüzén,
kezemen égési sérülés,
mint egy sportkocsi, ahol csak két ülés:
te meg a csaj, vagy a csaj meg te,
kente,
mint az állat, bele az árokba kokaintól részegen,
az összes elméletet szétszedem,
mikor a haverom felesége
belenéz Fanka szemébe,
és a mellén a kezem,
nem teszem
meg, amit ő akar,
inkább sétálok: az megnyugtat,
találtam egy utat,
ami járható, de ezt mindenki más elkerüli,
pedig jobb lehetne a világ, és egyszer majd a bűnös is leüli
jussát,
mert végtelen fájdalom nincs, akárcsak végtelen öröm,
ez csupán álmodozás a köbön,
kit mi izgat ott bent az agyban?,
mint a csirkefogó a bajban,
mikor a csapó kattan,
már hiába
támad fel az ötlet,
hogy ne csak kergesd... öld meg!,
egymilliárd kört tett
a próbálkozás a horizonton,
hogy mi lenne, ha nem ölnénk egymást halomra?,
de mindenkit csak a karóra,
meg a stex, meg a szex, meg verda mozgat,
verd a feleséged, és keress egy mozgalmat,
ahol titokban szervezitek a világ végét,
bárcsak dekódolhatnám a tévét,
hogy valójában mit üzen,
két fülem
csak hall,
de nem ért a tudatom,két fülem
csak hall,
de nem ért a tudatom...
Refrén:
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Az üzenetem hiába juttatom
bármerre széles e határon,
egyenesen az éjszakából jöttem, remélem emlékszel, barátom,
a régi időkre, mikor új sportok jöttek:
a gyerekek a kosárpályán belénk kötöttek,
aztán vagy futottunk,
vagy ha jó napunk volt: nem lett balhé,
akár a Balaton-parton a sok rapmajré,
én is ott bandáztam,
ám láttam, amit láttam,
megjegyeztem, hogy az állam
szidva,
a rapperek beszívva,
a lóvé zsebbe rakva
jó,
Tisza-parton a sok bungaló,
party party hátán,
a májam nem maradt árván,
a style-om Balkán,
ha már választani kell,
ahogy a csajokban inkább a segg, mint a mell,
a kezeket fel, sok emszí!, sok rapshow,
aztán az első lemez a szobámból, akár egy koporsó,
temette érzéseim mélyre,
bár nem arról szólt, hogy tépj be,
vagy, hogy mindenki nézze
miképp jutok a csúcsra,
mára nem szarozok: ha szarozol, húzz a dolgodra,
én is csinálom az enyém,
sokan azt hiszik: amíg van remény
megéri érte tenni
nekem már rég nincs semmi,
ami fáklyaként vezetne,
erre a lemezre
is csak a Hold fénye kényszerít,
ahogy a rosszfiúkat pénzelik,
mindig két centit előre, három lépést hátra,
mindenki bassza szájba,
de ezt már mondtam a másik számba...
hallod,
mindenki bassza szájba...
(hey, hey...)
ezt már mondtam a másik számba,
(na...)
mindenki bassza szájba...
Refrén:
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Először gyerek voltam, aztán egy szemét,
vagy félisten sokak szemében- mi kell még?,
a sütibe is kell só: itt a Fanka-rapshow,
és nem is az utolsó!...
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
