|
|
|
| Előadó: | 1AM |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Bartalos Jenő Dér Henrietta |
|
Bartalos Jenő Vékony Zoltán |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudod én visszahívtalak volna csak épp foglalt volt a szám
én elmeséltelek volna csak már nem figyelt rám anyám
én verseket szoktam írni … csak most betelt a füzetem
én ezt nem fogom már kibírni nagyon sokat jelentesz nekem
én visszahívtalak volna … én visszahívtalak volna …
tudod én visszahívtalak volna … csak épp foglalt volt a szám
RAP 1
Nehéz a téma, mikor az ember áll és belül néha
érzi, hogy a lelke mélyén nem lehet próféta
De mégis, vállalni kell ha sokszor vagy béna
Állj fel és majd ettől leszel másnak legjobb példa
Ebben a bénaságban a legszebb néha
Mikor megtalálja a jobbkéz a balt és fordítva
Elmondanám, tudod visszahívtalak volna
De így vagyunk mi a világ legmenőbb bolondja
sose voltál alfahím csak béta
de mégis kellettél, ez ismerős séma
sose vettél virágot csak néha
kidobott pénz mondtad, jobban esett volna a séta
sose tudtál csókolni ez béna
tudod a csókon kívül más sem felelt meg a célra
sose szoktál bókolni nem téma
RAP 2
Ejjj, mikor megbotlottam egy kőben, az rögtön mém
Jöttél hogy majd felhúzz: ne segíts, majd én!
Rajtad a póló sokszor kifordítva belefért
Mert mindig mondtad, hogy a pasi jó dolgot nem cserél
Aha, mikor megjött, mégsem hagytál békét
Egyszer sírtam, másnap hívtam a férjét,
Egy óra után mellkasodról toltál le, te szegény!
Majd befordultál a falhoz a bőrkanapén
én visszahívtalak volna … én elmeséltelek volna …
én verseket szoktam írni … én ezt nem fogom már kibírni
A PUF túl az ezer-ötszázadik koncerten még mindig arra vágyik, hogy minél többször tudjon találkozni a közönségével.
Az Akvárium Klubban 2025. november 8-án koncertezett a Pál Utcai Fiúk. A PUF közönsége nagyrészt abból a korosztályból áll, amely a fénykorban is hűségesen követte a csapatot. Ez pedig a fővárosi koncert hangulatán is érzékelhető volt: különösebb tombolás nélküli, klasszikus buli-hangulat jellemezte az estét.
– A nyolcvanas években alakult Pál Utcai Fiúk Magyarország egyik legrégebben játszó alternatív rock zenekara. A csapat garázs-zenekarként, autodidakta módon kezdte el a zenélést, majd a rendszerváltás után már rendszeresen turnézott és sorban adta ki lemezeit. Népszerűségét többek között annak is köszönheti, hogy megalakulása óta folyamatosan koncertezik – szólt a beharangozó.
Pál Utcai Fiúk-dalszövegek itt.
A zenekar által tervezett nyolc órai kezdés úgy volt fél kilenc, ahogyan az az eseményben feltüntetésre került. Így már nem is tűnt annyira gigahosszúnak a koncert, ahogyan azt előzetesen ígértek, hiszen a másfél órás koncert átlagosnak számít.
A kényelmes dallista nem jelentett meglepetést, de nem is okozott csalódást
Leskovics Gábor ezt az estét is a tőle megszokott energiával vezetett végig. Leszámítva az új vagy kevésbé koncertfavorit dalokat, amelyeket nem vagy alig ismert a közönség. Lecsó az ilyen nóták végén köszönte, hogy meghallgattuk – ezt eléggé közönyösen tette és talán emiatt némiképp kiábrándítóan is hatott.
Félek, Jégkirálynő, Balatonszepezd, Szerelemharc, Milyen állat, Utolsó év, Nincs menedék, Hajsza, Csak úgy csinál, Nehéz idők, A bál – a legnagyobb kedvencek egy része tehát maradt el.
Torz és fülsértő hangzás rontott a koncert élvezeti értékén
Az sem volt felemelő, hogy közel a teljes koncert alatt problémák voltak a hangzással. Talán rossz helyen álltunk, de az a sok ember körülöttünk, aki szintén többször is befogta a fülét, hogy tompítsa a fülsiketítő torzulást, nem tévedhetett ekkorát. Érdemes lett volna meghallgatni egy hangosítónak kívülről – és nem csak a hangpultból a koncertet. Sokat rontott az este élvezeti értékén a rossz hangzás – és ehhez nem kellett vájtfülűnek lenni.
A családos anyuka talán önnön fiatalságát kereste a Pál Utcai Fiúk koncertjén
A dallista nem hozott meglepetéseket. Ahogyan a zenei szleng mondja: korrektül letolták a bulit. Érdekesebb volt ennél a közönség összetétele. Nagyrészt abból a korosztályból állt, amely a zenekar fénykorában, a kilencvenes és kétezres években volt kamasz vagy fiatal felnőtt. És aki most már családosként éli újra fiatalságát. Így volt ezzel az előttem álló anyuka is (jegygyűrű), aki kissé már kapatos állapotban vonaglott és láthatóan igyekezett megtalálni fiatalkori énjét, s lelke mélyén azt a mámoros érzést, amelyet a húszas éveiben érzett a PUF koncertjén.
Fotó: Pál Utcai Fiúk FacebookAkvárium Klub
