|
|
|
| Előadó: | Illetve Zenekar |
|---|---|
| Album: | Elszórt szavak |
| Megjelenés: | 2024 |
| Hossz: | 4:20 |
| Szövegírók: |
Márkus Rita |
|
Ambrus Lehel Szalai János Drexler Róbert Kerekes-Surán Anita Czimbuli Zsolt |
|
| Kiadó: | Grund Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lehettem volna szerető,
Vágy villamosán tipegő.
Lehettem volna nyom az ágyban,
Nem találtam.
Lehettem volna kérdőjel,
Mi folyton csak átölel.
Lehettem volna egy darab,
Amit a polcra felraksz.
Lehettem volna rövid szakasz,
Ahol az élet úgy megugrat,
Hogy csak napok kérdése,
Feladod, vagy felém lépsz e.
De most már másképp alakult,
A könyv a fejedre borult,
Lapozz bátran a végére
Lehettél volna, mondjuk Te.
Lehettem volna én a döntés,
Apró társadalmi kérdés,
Hogy a végkonklúziót
Együtt nézzük vagy lépjük túl.
Most csak állok feltett kezekkel,
Nem értem hol siklottunk el,
Hiszem, hogy kulcs voltam a zárban
S benne maradtam.
Most csak állunk feltett kezekkel,
Nem adom, nem adom fel,
Nem értem hol rontottuk el,
Hiszem, hogy kulcs voltál a zárban
S benne maradtam az éjszakában.
Lehettem volna nyitott seb,
Mi vérzik, soha nem eped.
Egy ragtapasz rajtad és rajtam.
Lehettem volna egy üres szív a bajban.
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
