



[Refrén]
Elaludni készült már a nyár
Mikor a szívem újra rád talált
Duna-parti forró éjszakák
Ú, de szeretem az illatát
De bébi, várj még, várj még
Várj, mert ha nem vársz rám tovább
Ki vár? Csak a magány!
[1. verze]
Laziba dzsalozok fel a létrán
Lenéztek a téren és úgy éreztem belehalok
De egyre zorallabb a portékám
Megtettem mindent és a Deshike már milliomos
De ha beteljesülhetett volna minden álmom
Kidobtam volna a fényt és a csillogást
Azért cserébe, hogy lehessen egy szép családom
Boldogan kifestettem volna a kis szobát
[Refrénelő]
Még várj, még várj
Kinek a szíve diktál!
Ó lány, ó lány!
[Refrén]
Elaludni készült már a nyár
Mikor a szívem újra rád talált
Duna-parti forró éjszakák
Ú, de szeretem az illatát
De bébi, várj még, várj még
Várj, mert ha nem vársz rám tovább
Ki vár? Csak a magány!
[2. verze]
Tudhattam volna, rabolta az időmet a lány
Tudhattam volna, bezárta a szívemet talán
És hogyha még feledésbe merül az a magány
Amit akarnék már vége, haza sose talál
Jön a tél, falevél tovaszáll
Nagy levegő, merülés, fuldoklás
[Refrénelő]
Nézz rám, nézz rám
Te vagy az alamizsnám!
Ó lány, ó lány!
[Refrén]
Elaludni készült már a nyár
Mikor a szívem újra rád talált
Duna-parti forró éjszakák
Ú, de szeretem az illatát
De bébi, várj még, várj még
Várj, mert ha nem vársz rám tovább
Ki vár? Csak a magány!
[Outro]
Magányos otthonok
Magányos dallamok
Magányos szívemet törted szét
Éjszakákon át csak ballagok
Némán hallgatok
Tudom, hogy nélküled elvesznék
Ezért kérem azt, hogy várj
Kérlek, még várj!
Vágyok még rád
Vágyok még rád



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.