|
|
|
|
|
| Előadó: | 6363 |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sára Gergely (Gege, 6363) |
|
Klausz Ádám Imrei Ariel Gáll Barnabás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Egyrészt át kell adnom, hogy csókol anyád,
másrészt átéltem belül csomó csatát.
Inkább csóró repper legyek vagy csóró tanár?
De most pörgetnek a kölykök, mint egy csocsócsatárt.
Bár egy ideje nem került elő toll-papír,
mert unni kezdtem hogy nincs aki jobbat ír.
Most szöveg ütött a fejembe, hogy nyomnom kell,
mert olyan litek lettetek, nem győzök oltani.
A gyerekeket nem hogy én bekapom,
Brunch előtt aperetifnek eszi a backupom.
Akarsz jót írni? Diktálom, hoztam neked,
csak abban vagyok nálad rosszabb, hogy rosszabb legyek
A zöme olyan gáz, satufék kéne.
Ez reptér, ne hidd, hogy Kordában tarthatsz.
Aki a legjobbnak hív, csak alul értékel.
Ezek nem alszanak rajtam, „ezek kómában vannak.”
Én Szállok a dallal, mint a Caramel.
Tudom uncsi hogy győzök, nekem is bagatell,
mert Jobb az LP-dnél egy dalom ami nincs készen.
Most kimosom a szátok, „hagyd, majd én intézem.”
Az érett MC-ket is kirohasztom,
de tisztelettel teszem, ennyi áll módomban.
Akkor is jobb vagyok, mikor alszom,
Ja! Várj! Akkor pont te vagy jobb, mármint csak álmodban.
Sok a tehetségtelen arc, aki szépen elél:
cuki a pofid de nem dobban a szív.
Csinálok veled képet hogy végre egyszer képbe legyél,
„így se vagy fókuszban, de jól van ez így.”
Még bele se kezdtem, de jól belekezdtem
majd lesznek nálam jobbak, mert ez tény.
“Csak Előbb lesz nekem lovagkeresztem”
Én meg előbb leszek keresztény.
Oké, hogy nem érsz fel, de ne legyél már láb alatt.
Az elmúlt három évben jól termel a vállalat.
Én nem kitaláltam a sztilót, rám ragadt.
A dumámnal egy dolgot vágsz jobban: a hátamat.
Ami nekem a szám, úgy tűnik hogy végbél neked,
mert olyan a szar, amit nyomsz a micod egy WC lehet.
Nem mondok már észérveket,
„Csak piszkálgatlak, azt úgyis élvezed!”
Szeretem a sikert, mert olyan hogy megvár.
Mármint engem, „de kösz érted nem kár”,
meg szeretek az elvárásokra rá se bagózni.
“Na ezt bogozd ki…”
Olvasgasd a szövegem. Nincs benne betű, ami hiba.
Csak taktikailag a logikai tiki-taka lírikai karikír, ami miatt
taki ti kritikán aluliak vagytok, mert én vagyok a kritika.
Hosszú idő után újra összeállt Diaz és Mentha: megjelent a Méreg, a duó friss dala, amely a 2010-es években megismert közös munkák (Nélküled, A part) után új fejezetet nyit a történetükben.
A Méreg az elmúlt évek megpróbáltatásaira, belső vívódásaira reflektál: ugyanakkor nem csak a veszteségekről szól, hanem arról az állapotról, amikor az ember azt érzi, hogy nincs a jó úton, de ezt még magának sem meri bevallani. A belső én ilyenkor szinte ordít, hogy valami nem oké, de ezt sokszor nem halljuk meg - a refrén is erre a felismerésre reflektál.
„Sokszor vannak olyan pillanatok, amikor úgy érezzük, senki nem ért meg minket, pedig jó lenne, ha valaki mélyre látna és meglátná, mi a bajunk. Közben ezeknek a dolgoknak a nagy részét végül magunkban kell helyretennünk”
- meséli a dalról Diaz. A Méreg hangulatában melankolikus és mély, ugyanakkor fontos volt, hogy reményt is adjon: „Szerettem volna, ha azt éreznék az emberek, hogy nincsenek egyedül.”
A zene és a szöveg megírásán túl a videoklip is teljes egészében self made módon készült. A Kanári-szigeteken, Tenerifén forgatott anyagról Mentha így mesélt: „Ez egy régi történet köztünk Diazzal, mindig ott volt a levegőben, hogy egyszer újra csinálunk valamit. Most jött el az ideje”. A videót stáb nélkül forgatták le, minden külső segítség nélkül, ami tudatos döntés volt: "A videót teljes egészében mi készítettük - gyakorlatilag én forgattam az anyagot, stáb nélkül. Itthon nem találtunk olyan helyszínt, ami azt éreztük, hogy passzolt volna a dal hangulatához. Az óceán, a fekete homokos tengerpart és a Teide látványa viszont mind erősen rezonált a Méreg világával” - teszi hozzá.
A Diaz-Mentha együttműködés nem érinti sem a Wellhello, sem a Hősök működését: mindkét formáció továbbra is aktív, a Méreg egy különálló projekt eredménye.
Fotó: DiazMentha
