|
|
|
|
|
/Tkyd/
Egy tükör a világ, és benne vagyunk.
És azok leszünk, amit benne hagyunk.
Az élet az utolsó vonat a sínen.
Ha lekésted, elmondom, milyen.
Piros a vér, fehér a fal.
Fekete álom, fekete zaj.
Az Isten a férfi, az ördög a csaj.
A csóró a senki, a gazdag a raj.
A halál a fura, a többi a szar.
Az élet az édes, a szívembe mar.
Az élet az keserű, szívembe vág.
Az univerzum az meg gyönyörű tág.
Futunk egy felhőn a felhők felé.
A szívem egy kristály, a vérem zselé.
Az apám a hold volt, anyám a nap.
Amíg mindenki könyörög, senki se' kap!
A szemem egy csillag, és rád ragyog.
Az maradok majd, amit rád hagyok.
Azért vagy fura, mert más vagyok.
Ez azért fura, mert én mást adok.
Repül a tavasz, köszön az ősz.
Mindig a vadat figyeld, hogyha lősz.
Repül a nyár, közeleg a tél.
Csak az éli túl, aki fél.
[Refrén]
Lepereg előttem a múlt.
Elfolyik előttem az élet.
A lelkemet elvitte más.
A szívem a tiéd, ha kéred.
Én nem vagyok valami sztár.
Itt belülről ragyog az érem.
Itt súlya van minden szónak.
És ez többet ér, mint a vérem.
/Gerinc/
A boldogság nálam van, már nem mástól várom én.
A jövőmet zabálná fel, ha a múlton rágódnék.
Nekünk a jó zene meg a verzék a gyógyszerek.
Sokan Istennek képzelik magukat, de csak porszemek.
Jobban ismer az AI, mint te magadat.
Mire felfogod a vakert, lemegy a nap.
Neked az anyagi javak adják a pluszt, nekem az agy.
Gyerek azt hagyd a kerekasztalt…
Itt velem a kard, te nyeled a szart.
A zene az hajt, és nyugodtan kiabálj, gyökér, már elviselem a zajt.
Megyek a fényben, (nincsen vége), de neked háttal.
Meredek hátrafele a menet, így megyek, az esőben eleget álltam.
Már likvidáltam a hülye verebeket, és most befejezem a vitát,
Mert amíg tátogott a pofátok: a hegy helyett a mélybe agitált.
A csóró eljátssza, hogy gazdag, de látszik: habi meg kam…
Akinek van esze, az azt is letagadja, amije van.
Na… nehogy magad túlvállald… Asszed a rap cool nálad?
Gerinc csak akkor lenne benned, hogyha kúrnálak.
[Refrén]
Lepereg előttem a múlt.
Elfolyik előttem az élet.
A lelkemet elvitte más.
A szívem a tiéd, ha kéred.
Én nem vagyok valami sztár.
Itt belülről ragyog az érem.
Itt súlya van minden szónak.
És ez többet ér, mint a vérem.
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
