


| Előadó: | Selah Vie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kassai Levente |
|
Kassai Levente |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Az utcán ma délben
Egy vízióm fellebben,
Ami még visszatér
Még mindig visszatér
És ebben a képben
Egy kertet elrejtettem,
De mit tartogat?
Vajon még mit tartogat?
Hol csend van, nincs ember,
Csak dal zendülhet ott fel,
Amit rég hallgatok,
Már régen hallgatok
Csak állok előtte,
Soha nem néztem én még be,
Hisz még visszatér,
Hisz mindig visszatér
De várj, itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám
Kora hajnali köd is mint a vándor itt megszáll
Itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám
Hogy mire gondoltam,
Hogy fejtsem ki egy dalban?
Hisz amit mondhatok,
Mind üres mondatok
Az a hely kell, mi otthon,
Miről Joninak mindig mondom,
Hogy “gyere, nézz be csak,
Joni nézd a lombokat”
Most várok az éjben,
Mikor egy városi hang hív engem,
De kit hallhatok?
Vajon kit is hallhatok?
Csak szólít, hogy jöjjek,
És mutat egy rejtett helyet,
Hát ím’ visszatért,
Hisz mindig visszatér
De várj, itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám
Kora hajnali köd is mint a vándor itt megszáll
Itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám
Várj, itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám
Kora hajnali köd is mint a vándor itt megszáll
Itt jártam már
És az érzés mit itthagyok
Nem kell máskor már, ha tudnám,
Hogy mindig vár itt rám



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.