Előadó: | Beton.Hofi |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
gyere baby közelebb, beljebb
most a cipőt nem kell levenned
(de a)
táskát nyugodtan vedd le
tudom, hogy súlyos a napok terhe
érzed a végét a karriernek
ahogyan lassan ráfagy a tél
és ez igen gyakori erre
végül ráncokat ér
egyszer végül kopog a gondnok,
nincsen nyoma az életjelnek
a földön koppan a zár
és végül az évek nyernek
soha nem akartam így élni,
volt, hogy nem akartam így élni
többet nem akarok ítélni
nem akarok kitérni
nevezhetjük döntetlennek
soha többet nem eszem lelket
bennem sok ezer lépcsőház
a lakói jönnek-mennek
néha sok ez az égő ház
ezek a csöndek lassan terhek
olyan sűrű már a füst
nekem sokak a hétfők, keddek
nekem sokak a hétfők, keddek
megint kurva későn kezdek
nem tudom kik, akik körbevesznek
nekem mindegy ködbe vesznek
ködbe vesznek, körbevesznek
Nem tudom kik akik körbevesznek
Engem mindig körbevesznek
Tudom, hogy egyszer ködbe vesznek
Azt álmodom, hogy a szeretteim valahol szűk körben esznek
Zsebben nyíló fricska
Megvan az a vicc, amiből kimarad a csattanó? Irlanda Áron és Irlanda Kristóf duója, a Pavilon legújabb dala éppen ilyen. A Puffhoz klip és készült Karlóczy Dominik rendezésében. A zenét Áron szerezte, a szöveget pedig testvére, Kristóf írta. A Puff elején a miskolci Helynekem Helyfoglaló tehetségkutatójáról hallhatóak részletek a zsűri tényleges értékeléséből.
- Maga a dal olyan, mintha egy 16 éves, dacos kisfiú mindennel szemben szurkálódna, ami kicsit is trendi vagy mainstream, mindezt kicsit számítógépes zenékre emlékeztető, Hammond-orgonával vegykezelt drum and bass-be ültetve - fogalmazott Irlanda Kristóf.
Üres beszéd, felesleges fecsegés a PUFF című dal?
- A szöveg tulajdonképpen egy beef, aminek nincsen címzettje. Jár a száj, de üres a beszéd, a felesleges fecsegés, a megszokásból feltett hogy vagy? kérdés a hozzá tartozó, semmitmondó válasszal –
összességében azt a hangulatot próbáltuk meg visszaadni, ami Magyarországon valószínűleg mindenkinek ismerős
- tette hozzá a zenész.
A szöveg nem akar nagyot mondani, csupán poénnak szánta a formáció
- Áron megírta a dalt, majd azt mondta, »Kristóf, én nagyon szeretem a szövegeidet, de most írj valamit, ami nem akar nagyot mondani. Alapvetően viccelődős dal volt a terv, mert egyébként hajlamosak vagyunk a – szerintünk – még ízléses pátoszra, a sebfeltépegetésre és a túlzott érzelgősségre, ezért itt az volt a koncepció, hogy az egész legyen egy hosszú poén, aminek nincsen csattanója. Úgy álltam neki, hogy akkor ahogy esik, úgy puffan – innen is a cím, na meg persze onnan, hogy mindenki állandóan pufog. Gondoltuk, beszállunk - mondta Kristóf.
A kliphez mindenki a saját gondolatait dobta be
- Nem először dolgoztunk együtt, nagyon jól is megy a közös munka. Most sem volt forgatókönyv, hanem összeültünk ötletelni, mindenki hozta a saját gondolatait, és szerintem sikerült is megragadni a hangulatot, amit szerettünk volna - mesélte Kristóf.
Fotó: Pavilon hivatalos