|
|
|
| Előadó: | ZÓRA |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Urbányi Zóra |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Tudom jól az a hang már nem hív
Tudom én, hogy már elmentél
Mégis hát te legyél a reggel
Mit várok, de miért nem jön még
Csak egy szó, ami mást sem hoz rám
Csak a bájt és a szenvedélyt
Így is hallom, hogy rég elmentél
De esténként álmom enyém
Nanana…
Tudnom kell az a hang még elhív
Tudom én, hogy még visszanéz
Úgy lesz szép, hogy te légy az éjjel
Mit várok, de miért nem jön még
Csak egy szó, ami mást sem hoz rám
Csak bajt és szenvedést
Így is hallom, hogy rég elmentél
De ma éjjel álmom enyém
Nanana…
Szédülés, de szépen néz
Szemedben tombol remény
Sérülés, megrémülnék
Ha imám is kevés
Szédülés, nem értem miért
Szememben tombol remény
Sérülés, megrémültél
Már imám is kevés…
Nanana…
Elmentél, elmentél, elvinnél?
Elmennék teérted, nem félnék!
Elmentem, elhittem, elérnél
Nem éltem eléggé
Elmentél
Elmentél, elmentél, elvinnél?
Elmennék te érted, nem félnék!
Elmentem, elhittem, elérnél
Én nem értem el érted így elmentél
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
