|
|
|
| Előadó: | The Pontiac |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nagy Barnabás Kiss Péter (The Pontiac) Zákányi Benedek Süli Tamás |
|
Nagy Barnabás Kiss Péter (The Pontiac) Zákányi Benedek Süli Tamás |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mindenből lesz egy első,
Minden könnyű lesz egyszer,
De ne akard meg nem történté tenni
A történetet.
Aminek szíve van, azt tisztelni kell,
És ha vége van, akkor se fordulj el.
Ha vége van, ne fordulj el
Egy kép még ott lóg a falon,
Egy árnyék szökik ki az ablakon
De bőröndöt nem visz,
Csak a szívem, a szívem, a szívem.
A szemedet látom a tükörben,
Kacsint, hogy minden rendben.
Ígéri, hogy nem lesz semmi baj.
Mosolyog rám egy felhőből,
Közben álmodok csendről és békéről
Tudom, hogy nem lesz semmi baj.
Hogy öleljelek, ha egyedül vagyok?
Hol keresselek, ha nem írhatok?
Hol keresselek? Kit hívhatok?
Ha menni kell, akkor hát menj,
Ha megérkeztél, majd akkor üzenj.
Ha megérkeztél, majd akkor üzenj.
És ha újra találkozunk
Már nem kell majd elbúcsúznunk,
Te várj, mert
Én még maradok, maradok, maradok.
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
