


| Előadó: | Deniz |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Deniz Vékony Zoltán Oberritter Dóra (Calidora) NAZ |
|
Deniz Vékony Zoltán Oberritter Dóra (Calidora) NAZ |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

[Refrén: Orsovai Reni]
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
[1. verze: DENIZ]
Azt mondták, hogy keressek egy kiutat
Vagy kérjek segítséget
Velem van a baj, hogy nem bírom a feszültséget
Nehezen kapok levegőt és gyorsan ver a szív
Kinyitom a szemem, egyből minden olyan negatív
Kezek nyúlnak értem, de aztán еgyből el is löknek
Éjszaka itt vannak az ágyam alatt a szörnyek
Vajon еz a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
[Refrén: Orsovai Reni]
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
[2. verze: DENIZ]
Mindig mástól függők, nem jönnek be a trükkök
Minden mocskos szenvedély, elém tartja a tükröt
Megölelsz, majd ellöksz
Simogatsz és bántasz
Úgy segítesz rajtam, hogy közben valamivel ártasz
A fönők poénjain röhögök, bármilyen bárgyú
Rángatnak mint a kötélen egy marionett bábut
Vajon ez a valóság vagy játszom?
A démonaim, amik fogva tartanak a láncon
[Refrén: Orsovai Reni]
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!
[3. verze: DENIZ]
Néhány hullám messze, sodor el a parttól
Megfogadtam sokszor, máshogy lesz holnaptól
Engedem, hadd menjen
Elárulok valamit
Aki fontos megvár, a többi úgyse marad itt
Mi valódi, mi nem és mi hamis meg mi az igaz?
Vidám álarc helyett, inkább egy őszinte grimasz
Én döntök, az életet hogy játszom
Eltűnnek a démonok, ahogy letépem a láncom
[Refrén: Orsovai Reni]
Várj, sodor az ár, örvénybe zár
Az álarcok olyan egyformák
Elfúj a szél, szűkül a tér
A kéz ami elenged, semmit sem ér
Engedj, engedj végre szabadon!
Engedj, engedj végre szabadon!


Az Anna and the Barbies új dallal zárja az évet: a Még egy kedd egy intenzív, társadalomkritikus dal, amely december 12-én a Dürer Kert színpadán is felcsendül majd.
Az Anna and the Barbies ismét erős üzenettel jelentkezik: Még egy kedd című friss szerzeményük a modern élet ritmusát és az emberi kiégést fogalmazza újra ironikus és sűrű, rapszerű előadásban.
Anna and the Barbies-dalszövegek itt.
Pásztor Anna így mesélt a dalról: „Az emberek ideologizálják a hétvégéket, hibernálnak vasárnap, a hétfőket csukott szemmel szenvedik végig, és talán szerdától, térden csúszva, de ébredezik bennünk remény. Mi írtunk a keddekről egy dalt, ami érdekes módon egy kicsit az emberiség mostani állapotát is leírja: a senki földje, ahol egyszer csak egy kedden rádöbbensz, hogy hajótöröttként egyedül maradtál.” A dal egy nyers, ironikus manifesztum, amelyben a ritmus és az önirónia kerül középpontba.
A videoklipet Vadas Géza rendezte, aki így emlékszik a közös munkára:
„Anna futógépes vízióval keresett meg. Amint meghallottam az alapötletet, tudtam, hogy működni fog. A helyszínen formáltuk véglegesre – letisztult, mégis erős lett, pont, ami a dalhoz kell.”
A Még egy keddet – a régi kedvencekkel együtt – élőben is hallhatja a közönség december 12-én a Dürer Kertben.
Fotó: Anna and the Barbies