|
|
|
| Előadó: | LILy |
|---|---|
| Album: | Csalódás Voltál |
| Megjelenés: | 2024 |
| Hossz: | 3:25 |
| Szövegírók: |
Hasenfracz Bernadett |
|
Vígh Arnold |
|
| Kiadó: | Signature Sound |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verse1.:
Milyen is az íze az esti csóknak?
Milyen is a vágyban úszó csónak?
Nem a mi hibánk, hogy az ami ma bánt;
Hitted, hogy felemel, de visszaránt.
Verse2.:
Hova is tűnhetett a reményem
Elvihette a szél én tőlem
Feledem a hibád, de tudd meg, ami bánt,
Hogy átvertél oly sok éjen át.
Refrén:
De má-á-ár, belémláttál
Egy tőrt forgatva bennem
Hozzám visszatáncoltál
Visszatáncoltál 3x
Verse3.:
Milyen is a régi háttérképed?
Szívemből a szépet visszakérted
Itt marad ami fáj, és ez az akadály
Tudom, majd múlik, csak ne nézz rám
Verse4.:
Magamra húzva az illatod
Veled úszni már nem bírok
Elmondtam ami fájt, nem keresve hibát
De mától az utadat magad járd!
Refrén:
De má-á-ár, belémláttál
Egy tőrt forgatva bennem
Hozzám visszatáncoltál
Visszatáncoltál 3x
Rap:
Tudom, hogy a szép emlékek összekötnek
Tudom, hogy fáj majd, ha visszalöklek
Abba a tóba, honnan ered a szó,
Ami után azt mondod, ez nem így jó.
Tudom, hogy a szereped a félelem
Épp most veszítesz el engem, azt hiszem,
De ha félsz tőle, minek keresel mást
Miért nem teszed meg végső a vallomást!?
Refrén:
De má-á-ár, belémláttál
Egy tőrt forgatva bennem
Hozzám visszatáncoltál
Visszatáncoltál 3x
Bennem eddig tartottál
Most mégis visszatáncolnál
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
