|
|
|
Néha együtt dobban az ország
Lángra lobban a szív
Amikor az emberség csak emberséget szít
Na akkor érzem, hogy előre lép a népem
Hogy épp hazaértem
Mintha elfelejtenénk szeretni
Nem akarunk emlékezni, csak feledni
Pedig nem kéne feladni
a boldogtalanságot belakni
Előre van út, csak akarni kell
Csak egymást emelhetjük fel
Mindenkinek tudnia kell
A szeretet egy igazi hely
Ahol néha sírunk
Pedig nevetni kellene
Velünk az őseink szelleme
Tudd, hogy az őszinte szónak a lélek rejteke
Mind egy falkának vagyunk a része
Vajon egyedül tényleg egész-e ?
Ha figyeled, a mosolyod meleget csihol
Nekem is jobban bejön mikor
Mint a rossz testvérek
Ne utálj, hanem inkább ezt értsd meg
Eleve rosszul kezdtétek
Hány kedves?
A végletek extrémek
Pedig ha kívánhatok valamit emberek
Magyarok, ne szegje semmi a kedvetek
Minden hit ott van valahol bennetek
Csak az egó, amit le kéne tennetek.
Együtt könnyebb, csapatban
Értjük, ha ott van a szavakban
Összeérnek a sorsok szakadatlan
Ne legyen a lélek lakatlan
Segíts, ha tudsz, te is ezt kapnád
Amit sugárzol, vissza is az hat rád
Tudjátok úgyis, hogy mit mondok
Legyetek hasznos képpontok!
Néha együtt dobban az ország
Lángra lobban a szív
Amikor az emberség csak emberséget szít
Na akkor érzem, hogy előre lép a népem
Hogy épp hazaértem.
Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul
