|
|
|
| Előadó: | Pápai Joci |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pápai József Kövesi Kevin |
|
Szabó Zoltán (Szabó Zé) Pápai József |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Álmodtam egy világot magamnak gyerekként
Visszavágyom oda, mert ott szabad lehetnék
Senki nem hitt bennem, ti nevettetek rég
Felnevelt egy harcos, ki most is bennem él
Azt mondtátok jól van, hadd álmodozzon még
Majd idővel rájön, milyen barna gyerekként
De nem tudtátok rólam, hogy megáldott az ég
Úgy büntettek fentről, hogy legyek szerencsés
Várni nem tudok várni, szállni most akarok szállni
Rám még emlékszel rám még
De nektek már nem létezem
Állok a fényben, követ a végtelen
Ahogyan nézel, megöl a félelem
Mivel a múltam mostantól nézhetem
Utolér a végzetem
KKevin:
Álmodtam egy világról még gyerek fejjel
Közben felnőttem, az idő együtt velem telt el
Sosem felejtem el, honnan kezdtem hová lettem
Hogyha fájt az élet, én mindig csak tovább mentem
Hey, hidd el jó vagy
Lehetsz a legjobb
Kereshetsz annyi pénzt, mint a Wall Street-en Jordan Belfort
De ez nem ér semmit, hogyha nincsen szíved
Hogyha nem bízol senkiben, kérlek most bennem bízz meg
Nem mutatok utat, nem vagyok a példa
Nem voltam jó soha, elfogadtam magam
Felsétálok a színpadra simán kócosan
Te is tegyél így a világ szép így
A falakat bontsd le, ne építsd
Soha ne csináljad félig
Várni nem tudok várni, szállni most akarok szállni
Rám még emlékszel rám még
De nektek már nem létezem
Állok a fényben, követ a végtelen
Ahogyan nézel, megöl a félelem
Mivel a múltam mostantól nézhetem
Utolér a végzetem
Állok a fényben, követ a végtelen
Ahogyan nézel, megöl a félelem
Mivel a múltam mostantól nézhetem
Utolér a végzetem
Várni nem tudok várni, szállni most akarok szállni
Rám még emlékszel rám még
De nektek már nem létezem
Várni nem tudok várni, szállni most akarok szállni
Rám még emlékszel rám még
De nektek már nem létezem
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
