|
|
|
| Előadó: | Szabó Niki |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kiss-Péterffy Márta |
|
Romhányi Áron |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Üresek a néma utcák
Nincs odakint egy lélek már
Csak a félhomály
Vajon épp hol jársz
Te is köddé válsz?
Száz kifogást is elfogadnék
Mondj egyet, amit sohase még
De a csend beszél
Ezt is elhinném
Csak itt lennél
Te sose szeretsz jól, ha sok vagyok, csak szólj
Ha nem ez, ami kell, akkor keresd máshol
Hisz hazug az egész, a szívem adni kész
De mást súg már az ész
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Mért is játszol a tűzzel, tűzzel?
Legyen elég, ha ez ennyit ér
Minek húzni még?
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Ha könnyebb úgy, akkor űzd el, űzd el
Tiszta a kép, üres harc ez rég
Kihűlt álmokért
Keresem a fotónk alján
A sorokat, mit ráírtál
Alig látni már
Bár ma is így hívnál
És itt volnál
Nézd, nem tudom, hogy mit tehetnék
Adj legalább egy kicsi esélyt
Mit is veszthetnél?
Hogyha időt kérsz
Az csak porhintés
Te sose szeretsz jól, ha sok vagyok, csak szólj
Ha nem ez, ami kell, akkor keresd máshol
Hisz hazug az egész, a szívem adni kész
De mást súg már az ész
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Mért is játszol a tűzzel, tűzzel?
Legyen elég, ha ez ennyit ér
Minek húzni még?
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Ha könnyebb úgy, akkor űzd el, űzd el
Tiszta a kép, üres harc ez rég
Kihűlt álmokért
Pedig olykor naív szívem
Még egy bolond érzés járja át
Nem szólsz, neked mégis éppúgy fáj ez
Bárhogy is mutatod, tagadod, titkolod
Énrám vágysz, rám vágysz
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Mért is játszol a tűzzel, tűzzel?
Legyen elég, ha ez ennyit ér
Minek húzni még?
Ha nem akarod, tűnj el, tűnj el
Ha könnyebb úgy, akkor űzd el, űzd el
Tiszta a kép, üres harc ez rég
Kihűlt álmokért
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
