Előadó: | Dunai Tamás |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
G. Dénes György |
John Kander |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Ezt a dalt a papám dúdolta, ha egy kicsit pityókás volt.
Nem rólam szól, mindannyiunkról.
Ormány, ormány, így csúfoltak engem ilyen formán,
Ormány, nézem én a tükröt és a lázam az 40 fok.
Itt van egy orr, Cyranonak sok.
Ormány, ormány, mint a kolbász az ecetes tormák ormán
vakargatom, takargatom, nagy hiba mindenképp,
de ez az ormány nem szép.
Nem szép, hát nem szép.
Az Einstein orra se volt szép még relative se.
A Koch Róberté olyan volt, mint egy májgombóc.
A Mendelssohné, mint egy maceszgombóc.
A Názáreti keszeg volt, a Marx Károly meg kövér.
Mégis vitték valamire.
A vén spinózáros, úgy beszéltek, hogy huhú a spinó.
Na meg a Mózes, az a csipkebokros, hát azt Mózsinak csúfolták.
A Heinrich, a Heine az csupa vimedli volt, sok volt rajta a lila folt,
mégis kikerült az utcára, mint szobor és mint utcanév. Még nálunk is.
Hát akkor miért csúfolnak?
Ám iskolába, ó, de régen volt. Ott elfeledtem gondot, bút.
Egy lány ült a padban és úgy hívták, hogy Ruth. Szép név, mi?
Csúfolták őt is, főleg a szép szőkék. „Rút, rút, rút kacsa rút, rút, rút.”
És hogyha mások bántották, két vállam közt elbújt.
„Ormány drágám”-azt szipogta oly sok latinórán árván,
„Miért vagyok oly sápadt, és miért göndör e borzas haj?”
Én akkor így szóltam: „Nincsen baj. Szép vagy, szép vagy. Számomra
a Mennyországnál kéklőbb ég vagy. Mélyen ölő tűzben égő két szemed
énrám néz, te légy a párom, míg élsz.”
Na, most jön a cselekmény kibontakozása!
És egybekeltek, már a kis hölgyön dombot látsz.
Észre sem vették, és útban volt egy srác.
Rettegve várták, hogy néz ki majd az apróság.
Kérték az Istent: „Spórold el rajta az orrhosszát.”
Áldás néked Úristen, a pici baby álomszép lett,
bámulja és felkiált a sok gonosz szomszéd nő:
„Még sose volt baba szebb, mint ő.”
Álomszép lett, szép a füle, ám az orra még szebb.
Nézd meg, nem göndör a pici haja ott a fejecskén fönt,
oly sima az, mint egy gyöngy.
Na, Hölgyeim és Uraim, mi ebből a tanulság?
Mert van tanulság, az én történeteimben mindig van tanulság.
Az a tanulság:
Ó nem, ó nem, sose volt ez túl gyönyörű,
ó nem, ó nem, látom én a tükörből, ez akkora ormányzat,
üldöz majd érte a kormányzat.
Babym, drágám, téged nem csúfít el ilyen formán ormány
és nem a kormány tiltja be, de tiltja a szív és ész, hogy
bárki bántson és kész.
A Túl mélyebb, súlyosabb felhangja után a Veskó jóval könnyedebb, vidámabb hangulatot hoz: egy egykori Wesselényi utcai lakás világát idézi meg, amely legendás buliközpontként üzemelt.
Kétszáz házibuli egy éve alatt? Inspiráló közeg volt
- Egy év alatt nagyjából kétszáz házibuli volt. A fél város tudta a kapukódomat, és egy idő után már nem is kellett hívni senkit. Jöttek maguktól. Imádtam. De annak is örülök, hogy a csúcson abbahagytuk. Annak meg pláne, hogy túléltük - mesélte Agócs Márton a Wesselényi utcai lakásról.
A Veskó megszületése is hasonlóan spontán volt, mint maga a korszak, amit megidéz: egy születésnapi hétvégén, Pécsen pattant ki belőlük az ötlet.
- A Veskó refrénje volt az egyik vázlat, és ez annyira megtetszett Bakának – leginkább azért, mert vidám –, hogy reggelre dal lett belőle. A szöveg, a zene, a szerkezet pár óra alatt kigurult. Tényleg igazi ajándék - fogalmazott a zenész.
A dal refrénjének kulcsa egyszerű, de őszinte
- Szeretlek! Mármint ennyit jelent a refrén. A kísérlet lényege az volt, hogy le lehet-e írni ezt a mondatot nem, vagy legalább kevésbé közhelyesen egy dalszövegben. Remélem, sikerült! - fűzte hozzá Agócs Márton.
A dalt itt tudod meghallgatni.
A Veskó klipje a Dugattyúsban forgott egy éjszakán és egy délelőttön át
Stílszerűen ott, ahol a zenekarhoz és a dalhoz méltó módon csak egyetlen koncepció uralkodhatott: buli, bulizás. A dal és a klip a zenekar hamarosan megjelenő nagylemezének újabb előfutára, amelyet december 6-án az Akvárium Klubban mutat be élőben az Artúr Rambo.