|
|
|
| Előadó: | Valmar |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Marics Peti Valkusz Milán |
|
Marics Peti Valkusz Milán |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Csak tapadnak a jobbnál jobb
És szőke, barna fullos csajok
Mindegyikük egy kicsit botrányos
Mégis ma este is megint beindulok
Csak tapadnak a jobbnál jobb
És szőke, barna fullos csajok
Mindegyikük egy kicsit botrányos
Mégis ma este is megint beindulok
Beléjük bolondulok
Tőlük nem szabadulok el többet
Úgyis mindig ugyanaz a vége
Nem hagyom félbe
Akármennyit fizetnek is érte
[1. Verze: Milo]
Mer' élvezem én ezt, édes a méreg
Tiszták a képek, szépek a színek
Hófehér szárnyakon vérvörös bélyeg
Amiket felfestettek az évek
Mocskosul táncba hívnak
És azt mondhatják, hogy maradj még
Közben rózsaszín magassarkúban
Rúzsban, jön a testbeszéd
Orrba, szájba, görbe tükör álca
Mégis belemegyek, betöröm hátha
Kapok egy épkézláb választ már ma
Mit kéne nekem tenni akkor, ha...
[Refrén: M Ricch]
Csak tapadnak a jobbnál jobb
És szőke, barna fullos csajok
Mindegyikük egy kicsit botrányos
Mégis ma este is megint beindulok
Beléjük bolondulok
Tőlük nem szabadulok el többet
Úgyis mindig ugyanaz a vége
Nem hagyom félbe
Akármennyit fizetnek is érte
[2. Verze: Milo]
Éjjel kettő söröd van
Tűz piros szívem feldobban
Az éjszaka szürke színpadjára
De nagy kár, hogy sötét van
Túl régóta kevés a dal, meg a nóta
Kevés a hangja, hogy kapjon
Egy kis sárga szikrázó fényt
Az nem jöhet szóba
Pedig fullosan szívből nyomja
Úgy, mint Elvis a táncot tolja
Látja a vakon sikongató lányokat
Közeledni folyva
És máris meg van fogva ő
És nem tud dobbanni újra ő
ÉS nem tud dobbanni újra ő, ha...
[Refrén: M Ricch]
Csak tapadnak a jobbnál jobb
És szőke, barna fullos csajok
Mindegyikük egy kicsit botrányos
Mégis ma este is megint beindulok
Beléjük bolondulok
Tőlük nem szabadulok el többet
Úgyis mindig ugyanaz a vége
Nem hagyom félbe
Akármennyit fizetnek is érte
[Bridge: M Ricch]
Az ami száll egyszer majd földet ér
A pillanat nem tart örökké
Tudok valamit ami többet ér
És tudok valakit aki többet ér
[Refrén: M Ricch]
Már nem tapadnak a jobbnál jobb
És szőke, barna fullos csajok
Mindegyikük botrányos
De itt van ő és érte beindulok
Csak belé bolondulok
Tőle nem szabadulok el többet
Úgyis mindig ugyanaz a vége
Nem hagyom téve
Akármennyit fizetnek is érte
Mit gyűjtöttek a magyar írók a 19. században, a múlt századfordulón, az 1970-es években, és mit gyűjtenek ma? Mi került be mindezekből a Petőfi Irodalmi Múzeumba?
A PIM legújabb kiállítása, A tárgyak társasága – Írók gyűjteményei az írók gyűjtőszenvedélyét járja körül Jókaitól Lázár Ervinig, ezenkívül megszólaltat nyolc kortárs írót, és magát a múzeumot is a gyűjtő szerepében mutatja be, méghozzá egy kiemelt gyűjteményén, az írógépeken keresztül.
A tárlat a PIM alapításának 70. évfordulóját ünneplő gyűjteményalapú kiállítássorozat második állomása. Az első része, A halandóság törékeny arcai című íróportré-kiállítás már látogatható.
A tárgyak társasága három nézőpontból közelíti meg a gyűjtés fogalmát. A PIM által őrzött írói gyűjteményeket hat tematikus műtárgycsoportba rendezve mutatja be a kiállítás, a csoportok között olyan hívószavak segítik az eligazodást, amelyek utalnak a gyűjtésben megmutatkozó általános emberi motívumokra, ugyanakkor rámutatnak a gyűjtemények egyedi sajátosságaira, a gyűjtő életében játszott meghatározó szerepére is. Az írók tárgyai mellett az érdeklődők abba is bepillantást nyerhetnek, hogy a szépirodalmi szövegekben hogyan jelenik meg a gyűjtőszenvedély.
.jpg)
A kiállításon megtekinthető többek között Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye, néhány festmény Ady Endre és Csinszka egykori Veres Pálné utcai lakásából, továbbá helyet kaptak Tamási Áron szivarosdobozai, Gyurkovics Tibor különböző országokban vásárolt kalapjai, Karinthy Ferenc leányfalusi házának egyik ajtaja neves személyiségek aláírásaival, valamint Tandori Dezső játék medvéi is. A tárlat legkorábbi tárgyai Jókai Mór kagyló- és csigagyűjteményéből, illetve botgyűjteményéből származnak.
.jpg)
A kiállítás második rétegeként a látogatók nyolc kortárs író gyűjteményébe is betekinthetnek: Bartis Attila, Kukorelly Endre, Márton László, Rakovszky Zsuzsa, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Ugron Zsolna és Várady Szabolcs mesélnek tárgyi környezetükről, a tárgyakhoz való viszonyukról, gyűjteményeik és írásaik találkozási pontjairól.
A kiállítás legbelső terében a múzeum maga is mint gyűjtő kerül bemutatásra, méghozzá egy kiemelt gyűjteményével, az írógépekkel. Az írógép szimbolikus tárgyként az író és az elkészült mű között áll, közvetítő szerepben részese a mű keletkezésének. Látható Babits Mihály 1945-ben bombatalálatot ért írógépe is, amelyen életművének legjelentősebb részét írta.
Az írók gyűjteményei jól tükrözik birtokosuk személyiségét, szokásait, kapcsolatait, sőt emlékeit, vágyait, de szólhatnak akár műveinek világáról is. A szépirodalmi szövegekben a gyűjtés témája hangsúlyosan jelen van: kirajzolódnak bennük a gyűjtők különböző típusai, illetve olyan gyűjtemények, amelyeknek csak a képzelet szab határt. Az írók tárgyai eleve különleges aurával bírnak, s ezek között gyűjteményeik darabjai még inkább kitüntetett helyet foglalnak el. A kiállítás az író belső világának rejtettebb, kíváncsiságról, játékosságról, szenvedélyről árulkodó zugába ad betekintést.
A PIM gyűjteményében közel 4500 relikvia található, amelynek többsége hétköznapi tárgy, jelentőségük abban áll, hogy szorosan kötődnek az irodalom szereplőihez, egykor személyes környezetük részét képezték. Az író tulajdonában a tömegtermékek egyedi tárgyakká, a múzeumban hétköznapi tárgyakból relikviákká, kultikus értékű műtárgyakká válnak. Ez a metamorfózis a kiállítótérben folytatódik tovább, ahol eredeti kontextusuktól és rendeltetésüktől megfosztva, addig nem létező összefüggések rendszerébe kerülnek, új jelentéstartalmakkal gazdagodnak.
A kiállítás 2024. december 15-ig tekinthető meg.
A kiállítás kurátora: Zeke Zsuzsanna muzeológus, PIM
Grafikai tervezés: Csuport Andrea
Látványterv: H. Kocsis Annamária, PIM
Fotók: PIM
