|
|
|
| Előadó: | Csaknekedkislány |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
|
Csaknekedkislány |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Lassú légzés, hunyt szemek
Nem alszom, csak úgy teszek
Miért kell így nézni, amikor pusztán
Boldog akartam lenni, de aztán
Bom-digi-digi-digi-bom-digi-bom
Rossz és hangos számok mennek
Magamat se hallom, hálistennek
Magamat se hallom, hálistennek
Annyi szívem lesz, amennyi kell
Megcsalok mindenkit mindenkivel
De szeressenek akkor is, ha túl nagy az ára
Sírjanak a nevem hallatára
Lányok festik nőnek magukat
Nők játsszák, hogy kicsilányok
Miért én tudjam, hogy mit csinálok?
Miért én tudjam, hogy mit csinálok?
Boldog akartam lenni, de a vágyak
Más vágyakkal keresztbe állnak
Bennem is úgy, ahogy mindenkiben
Boldog akartam lenni
Ugyan ki nem?
Miért kell úgy nézni, hát mi van abban
Egy éjszakára kimaradtam
A várt és rettegett halál napján
Csak beszorulok, és sose találnak rám
Nem baj, legalább véget ér
Addig itt már pont kibírom
Bom-digi-digi-digi-bom-digi-bom
Bom-digi-digi-digi-bom-digi-bom
Boldog akartam lenni, de a vágyak
Más vágyakkal keresztbe állnak
Bennem is úgy, mint mindenkiben
Boldog akartam lenni
Ugyan ki nem?
Annyi szívem lesz, amennyi kell
Megcsalok mindenkit mindenkivel
Szeressenek, akkor is, ha túl nagy az ára
Sírjanak a nevem hallatára!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
