



Mindenki megtalálta, én meg azt se' tudom, hogy mit keresek
Mindenki célba ért, én meg soha nem voltam jó helyen
Hol az út, hol a társ, hol a cél?
Soha nem voltam jó helyen
Elmaradt a nagy karrier
Elmaradt a nagy tüzijáték
Legalább neked összejött, ami kell
Megérdemled Te nyertél
Elfáradtam, ne haragudj
Nem megy tovább a színjáték
Rajtam múlt, hogy így alakult
Néha újrakezdeném
Vegyél fel, ha meglátsz az út szélén
Úgy jó, ha tudunk nevetni a legvégén
Mindenki megtalálta, én meg azt se' tudom, hogy mit keresek
Mindenki célba ért, én meg soha nem voltam jó helyen
Hol az út, hol a társ, hol a cél?
Soha nem voltam jó helyen
Talán túl sokat akartam
Vagy túl kevés vagyok
Az évek alatt lassan elfogytam
Félek már így maradok
Hogy semmire nem jutok
Csak nézem, ahogy játszanak a nagyok
És mindent túlagyalok
Úgy érzem nem haladok
Vegyél fel, ha meglátsz az út szélén
Úgy jó, ha tudunk nevetni a legvégén
Mindenki megtalálta – Soha nem voltam jó helyen
Mindenki célba ért – Soha nem voltam jó helyen
Hol az út, hol a társ, hol a cél? – Soha nem voltam jó helyen
Hol az út, hol a társ, hol a cél? – Soha nem voltam jó helyen
Mindenki megtalálta, én meg azt se' tudom, hogy mit keresek
Mindenki célba ért, én meg soha nem voltam jó helyen
Hol az út, hol a társ, hol a cél?
Soha nem voltam jó helyen



Az egy éve alakult budapesti bluegrass zenekar októberben Amerikában turnézott. A koncertsorozatot a Texas Sounds International Country Music Awards fesztiválon kezdve az év zenekara díjjal tértek haza.
Hét koncertet adtak a hajdani vadnyugat ikonikus városaiban
„Régi álmom valósult meg, hogy azokon a legendás vidékeken játszhattunk, amit annak idején a western filmekben láttam. Például Tombstone városa, ami Arizona déli részén a sivatag közepén fekszik. Itt forgattunk egy klipet, aztán délután kettőkor adtunk egy koncertet. De a Billy Bob (FortWorth), és a Maverick (Tucson) country klubokat is imádtam, ahol fantasztikus zenekarokat láttunk.” – próbál válogatni a tengernyi emlékből Kovács Kornél, a zenekar vezetője, énekese, akit az amerikai folkmuzsikáért rajongó közönség egy másik zenekarból, a Nyughatatlanból is ismerhet már.
A The Riverside Soul négyesét a turné valamennyi állomásán kirobbanó lelkesedéssel fogadta a helyi közönség, ami nem is csoda, igazán különleges élmény lehetett nekik, hogy valaki egy kis európai országból érkezve az ő népzenéjüket játssza.
A csapat a közelmúltban jelentette meg első lemezét, az utazásra írt legújabb, Unexpected Journey című dalukra pedig gyorsan forgattak is egy klipet az arizonai sivatagban, ami előreláthatólag a hónap végén debütál majd. De nem ez volt az egyetlen képanyag, amit kint rögzítettek, kapva az alkalmon, hogy a műfaj autentikus környezetében videózhatnak, több felvételt bezsebeltek, amik akár egy-egy útinaplónak is simán beillenének.
Sedona, vörös sziklas hegység, ahol oly sok western mozi játszódik, egyértelműen magával ragadta a társaságot. Videó itt.
„Az amerikai turnénk egyik legjobb koncertjét Phoenixben adtuk, nagyon jó volt a hely és a közeg minket is hangulatba hozott. Ezután érkeztünk Sedona-ba, ahol a főútról már látszott a lenyűgöző Cottonwood sziklás hegység, itt vettük fel a kedvenc gitárosom Doc Watson feldolgozását, a Streamline Cannonball című számot” – mesélte Kornél a felejthetetlen élményt.
A turnéról egy teljes összefoglaló videó is készült, amit itt láthattok.
A következő The Riverside Soul koncertek
2025. november 22. Debrecen, Incognito Club
2025. december 05. Budapest, Fat Mo’s
2025. december 17. Budapest, Renegade Blues Bar
Fotók: The Riverside Soul