|
|
|
| Előadó: | Nemes |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Nemes Krisztián Bence |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megint.. Megint ugyan az a kör
Reggeltől estig vitatkozunk, aztán szakítunk ötször
Lemon Bacardit öntöm
Hogy tompítsam a fájdalmat a jointom töltöm
Túl üres lett a lakás, megint összeomlott minden
Nem tudok beszélni, valami szorít itt benn
Sokszor nem figyeltem rád, megbántam már hidd el
Neked nem nyíltam meg, de most megnyílok a beaten
El kell neked mondjam, azt hogy régen én ki voltam
A magad fajta lányok kinn nem álltak velem szóba
Most írogatnak sorba, mert szikrázik a tollam
Hol voltak mikor loptam? Nem értik meg a múltam
Tönkre tettem mindenkit hogy kicsit felejtselek
Ahogy szerettelek téged, úgy ma senkit nem szeretek
Rólad születtek a dalok, rólad születnek lemezek
Egy fasz voltam veled mindig de már semmit nem tehetek
Figyelj baba, sehol nem érzem jól magam
Mindig rajtad jár az agyam, vajon mikor jössz már haza
Figyelj baba, megint mattra raktam magam
Megint véres lett a falam, megint ezzel telt egy nyaram
Figyelj baba, sehol nem érzem jól magam
Mindig rajtad jár az agyam, vajon mikor jössz már haza
Figyelj baba, megint mattra raktam magam
Megint véres lett a falam, megint ezzel telt egy nyaram
Nem akarlak zaklatni, mégis hívlak minden éjjel
Egy üveg whiskey jéggel, a képeinket nézem
A hiányod az megöl, lassan mindent porrá éget
Nem találok menedéket és nem kérek segítséget
Tudom, nem mehet így tovább, lassan el kell engedjelek
Hosszú hónapok telnek el, minden nőben kerestelek
Tekergetek, minden dalban kísértelek
És ha nem élném ezt túl, majd egy öltönyben temessenek
Felvarrtam magamra, senkit nem tudtam szeretni
A múltban hagytam a szívem és nincs kedvem megkeresni
Meg sem köszöntem még neked, hogy nem engedtél vezetni
Hogy mi történhetett volna, azt jobb nem is emlegetni
A spanjaim röhögnek hogy miért írogatok neked
Rettegek magamtól, mégis itthagytál most velem
Minden este más nő hív fel, de csak te kellenél nekem
Köztünk elrontottam mindent, mikor félreléptem vele
Figyelj baba, sehol nem érzem jól magam
Mindig rajtad jár az agyam, vajon mikor jössz már haza
Figyelj baba, megint mattra raktam magam
Megint véres lett a falam, megint ezzel telt egy nyaram
Figyelj baba, sehol nem érzem jól magam
Mindig rajtad jár az agyam, vajon mikor jössz már haza
Figyelj baba, megint mattra raktam magam
Megint véres lett a falam, megint ezzel telt egy nyaram
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
