|
|
|
| Előadó: | G.w.M |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Verze1
Ha tényleg rossz vagyok
Mért kellettem neked?
Ha tényleg nem bírod
Ne is szenvedj velem
Ha egyszer elmegyek
Én nem jövök vissza már
És nem leszek veled
Elfelejtem hogy létezel
Szívemből űztél maskarát
Nem kell beszéljünk
Ez lettem megtört ócskaság
Ki folyton megértő
Refrén
Nekem ezt dobta a gép
Fájdalom kísérjen engem mindig
Boldogtalanság csak rám illik
Mindenem adnám egy fityingig
Hogy boldog legyek
Ezt dobta a gép
Őszintén sétálok el a sírig
Nem látott engem még senki sírni
Próbálok abban hinni még
Hogy egyszer majd boldog leszek
Verze2
Elmúló mondatok
Miktől nem szabadulhatunk
Nehéz az ébredés
Hogy nem egy a holnapunk
Csókodra szomjhalál
A csalódás hallgatás
Így lettem tőled most ennyire távolban járó vándormadár
Szívemből űztél maskarát
Nem kell beszéljünk
Ez lettem megtört ócskaság
Ki folyton megértő
Refrén
Nekem ezt dobta a gép
Fájdalom kísérjen engem mindig
Boldogtalanság csak rám illik
Mindenem adnám egy fityingig
Hogy boldog legyek
Ezt dobta a gép
Őszintén sétálok el a sírig
Nem látott engem még senki sírni
Próbálok abban hinni még
Hogy egyszer majd boldog leszek
Rap
Baby az égbe emeltél majd két kézzel ástál el
Tanulság rózsaszín ködben is látni kell
Sebzett a szíved mert ezerszer bántották
Bízni nem mersz ezért kopogtat a távolság
Be az ajtón amit együtt raktunk oda oda
Veled vagy nélküled be kell járnom ezt az utat
Megint összenyom a szoba, és nem kapok levegőt
S te azt hiszed hogy megtudtam szokni ebből is kiderült
Hogy nem ismertél tudom hogy nem is ismersz
Pedig eldobtam mindent nekem a szívem a kincsem
Az egyetlen amit nem lehet venni
És utálom magam te neked nem tudok rosszat tenni
Csak megalkudok magammal és el kell nyelni
Akkor ne marasztalj hagyjál kérlek messze menni
A fájdalmammal barátkozom csak ő van itt velem
Hogyha így érzem magam miattad hogy mondjam, hogy szeretsz
Refrén (2x)
Nekem ezt dobta a gép
Fájdalom kísérjen engem mindig
Boldogtalanság csak rám illik
Mindenem adnám egy fityingig
Hogy boldog legyek
Ezt dobta a gép
Őszintén sétálok el a sírig
Nem látott engem még senki sírni
Próbálok abban hinni még
Hogy egyszer majd boldog leszek
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
