|
|
|
| Előadó: | Afterkrü |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Antal Bence Benedek Bence |
|
Afterkrū |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kopott fürdőkádban bokáig érő vízben vagyok
Anyám zokog, ahogy szokott (belül)
Valaki kopog, csak egy rokon
Lassan leül, félig fagyott, kábultan gagyog
Ilyet én nem vártam
Magamat nem láttam
Ilyen szituban mikor még
nyakig ültem a termálban
Családkép ajándék, ketté szakadt,
Nézd meg jobban hogy élnek apádék
Néhány szép mondat tőled jól hangozna
A testedet hozzám nyomtad, te jobban lettél
de én nem
a lelkem kéne babám, jó
Azt sajnos én sem találom
Fázom, nyáron talán jobb
De nincsen kabátom
Tudom, nincsen tanácsod
Ez unott ingen talált folt
A narancs illat megvolt,
De így sem vártuk a karácsonyt
Kalács mindig volt,
de nem volt fix pont
Fejben még mindig itt van
Minimum tíz kapucsengő kód
Másoknak “moove your body”
Nekem egy újabb albi
A lakcímek mellett nem fért már el a kémia házi
Elment pár év ingázás, céltalan vonatra várni
A dallamok fix pontok a zajban, ja
Szólni is fognak, lehet itt bármi
Ez vagyok én jégkocka
Tegyetek fel a spájz polcra
Csöpögök lassan a padlóra
Csak ki ne csússzon alólam
Minden éjjel ébren vagyok
Úgy ahogy vagyok
Ezer arcom régen kapott
Amit kapott
Lassú víz sem mossa bennem
Azt a partot, amit más már rég elhagyott
Csak úgy hagyott
Magam minden perces álmomba visszavárom
Szemem fáradt, fejem kába, ezek csak kis talányok
Színes instalányok között magam nem találom
Ha keresnéd: bűnbocsánat
Nincs találat
Ez vagyok én jégkocka
Tegyetek fel a spájz polcra
Csöpögök lassan a padlóra
Csak ki ne csúszzon alólam
Ez vagyok én
Ez vagyok én
Ez vagyok én
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
