|
|
|
|
|
| Előadó: | Boros Marcell |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Boros Marcell |
|
Somogyvári Dániel |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Eldobom végre a szerepem
én is csak önmagam akarok lenni
Érzem, hogy túl sok az ellenség
és nincs mellettem senki
Mindenki felszín alapján ítél
ez ellen nem lehet tenni
Irigyen nézed a tévében
amikor kezdek befele menni
Pici lépések egyet elérek
kitüzök megint egy újabb célt
Pozitív üzenetemet a zenébe bújtatva
nektek szórom szét
Gyerekek úgy érzem nem adok eleget
mert még túl sok a nyújtott kéz
Zálogba berakott szívem a tietek
mennyit akartok még? ey
Mennyit kértek még?
Látod rajtam nincsen fék
Nekem otthonom a stage
Innen nézve minden szép
Végre minden a helyén
Látom jön felém a fény
Nem voltam más csak egy srác
célkereszt a fején
Nézd!
Éreztem már magam úgy,
hogy elnyel a sötétség világa
Nem voltam önelégedett
és zavart a barátok hiánya
Változtattam volna rajta
próbáltam, de hiába
Nem volt normális baráti köröm
én voltam mindig a vicc tárgya
Elvettek mindent és semmim sem maradt
Néztem a többieket, hogy mi a kirakat
Bírtam még a testem, de a szívem szétszakadt
Megszűnt a remény azt hittem végleg így marad
Dalokat kezdtem írni, és
több lettem mint egy árnyék
Tudtam, hogy nem adhatom fel,
éreztem valami vár még
Egy lapon van mindenem
és veszélyes a játék
Már nem érzem úgy mint rég,
hogy téves úton járnék
Nem tartom magam hibásnak
tényleg mindent megtettem
Elfogadtam idővel, hogy
senki nincsen mellettem
Amíg mások bandáztak
az álmaimat kergettem
Erős voltam, legyőztem
a zűröket a lelkemben
Nem volt ki észre vegye,
ha segítségért kiálltok
Lehúztak a mélybe
mindig rossz volt bármi csinálok
Nem számít már, boldog vagyok,
megvan, amit imádok
Tudtam, hogy eljön az időm
egyszer addig kivárok
Változnak az idők
én is más lettem, mint régebben
Végre jól érzem magam
elszállt az összes félelmem
Mióta megszólítottál,
tudom nincsen véletlen
Köszönöm zene, megmentettél
nélküled nem lennék életben
Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
.jpg)
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.
