|
|
|
| Előadó: | New Friend Request |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Kerecsen László |
|
New Friend Request |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Szégyenszemre nem én kértem,
hogy tagadjuk egymást a föld alá.
7 bűntől mocskos, fáradt lelkem
A kezedbe adva csak porcelán.
Lesz majd könnyebb, mindig van másik:
Közhelyek, klisék, vágyaink.
De egy könnyű szerelem, hogy lehet igaz,
Ha nem nőnek tőle szárnyaink?
Veled temetem a múltat, eljátszok egy idegent.
Várnak a pokolban, nem lehetek ide fent.
Elengedem a kezed, szólíthatsz a nevemen:
Egy szívtelen... a szívtelen!
Ha itt maradnék, innám a szavad.
Csak bábja lennék a szem tüzének.
Ha átölelsz, minden seb felszakad,
És a tegnap a mára reményt éget.
A sorsod nem visz messze tőlem,
Az ajtómban állsz majd titokban.
Mert annak, akinek nincsen lelke,
az nálam mindig itthon van!
Veled temetem a múltat, eljátszok egy idegent.
Várnak a pokolban, nem lehetek ide fent.
Elengedem a kezed, szólíthatsz a nevemen:
Egy szívtelen... a szívtelen!
Temetem a múltam, eljátszok egy idegent.
Várnak a pokolban, nem lehetek ide fent.
Elengedem a kezed, szólíthatsz a nevemen:
Egy szívtelen... a szívtelen!
Most tűnj el, én eleget áztam.
A remény korbácsa marja a hátam.
Te láncra vertél a semmiben.
Ahol nincs mellettem senki sem.(már)
Veled temetem a múltam, eljátszok egy idegent.
Várnak a pokolban, nem lehetek ide fent.
Elengedem a kezed, szólíthatsz a nevemen:
Egy szívtelen... a szívtelen!
"Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból Az éj közepén, s oda leviszem azt.
Feljövök és oda leviszem azt!”
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
