|
|
|
| Előadó: | Elefánt |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Kifutott szalag után hallgatlak –
úgy képzelem el, hogy szenderülsz.
Szívnek rohanó kardhalak,
ott fekszel most is, ahol hagytalak.
Így maradunk, egymásban tartva
poresőtől a nikotin sárban.
Nincs szívzörej, csak fehér zaj van.
A bőröm sáskarágta.
Moly meg sáska rágja.
A kád amíg megtelik semmivel,
ha nincs hova, akkor is menni kell.
A szárnyaid gondosan eltettem,
repülni nekem sose kellettek.
Se kint, se bent, nincs sehol.
A zárójelben szóközök.
A nap se le, a hold se föl,
a tenger mély, a nyúl üreg.
…hogy szembeszélben szörfözöl,
hogy fodrozódik, felnevetsz…
Tökre jó, csak tönkretesz.
Szublimálsz. Nincs átmenet.
Felgyújtom utánad a várost.
Leoltom utána a lámpát.
Kikapcsolom magam végre,
bekapcsolsz hajnalban aztán.
Hiányzik az ablak a falról,
megvan mindenem, asszem.
A könny, mint a köd folyik lassan.
A kád amíg megtelik semmivel,
ha nincs hova, akkor is menni kell.
…ahogy belebújok a bőrödbe,
ahogy megmelegszik az éjszaka,
a fák ahogy összeölelkeznek,
a madarak egymáshoz költöznek…
A katicák alszanak mellettem,
a kígyókat közel engedtem.
Felgyújtom utánad a várost.
Felgyújtod utánam a lámpát.
Bekapcsolom magam végre,
kikapcsolsz hajnalban aztán.
Felgyújtom utánad a várost.
Felgyújtod utána a lámpát.
Álmodd azt, hogy ébren voltál végig.
Párnaszirtek az égig, paplantenger.
Álmomban most is ott vársz ránk,
az indulástól az érkezésig.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
