|
|
|
| Előadó: | Szakács Gergő |
|---|---|
| Album: | Evolúció |
| Megjelenés: | 2022 |
| Hossz: | 2:44 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Supermanagement |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
[Refrén]
Zord bűnös vagyok, azt hiszem, de jól érzem magam
Csak az zavar e semmiben, mért nincs bűnöm, ha van
Hogy bűnös vagyok, nem vitás
De bármit gondolok, az én bűnöm valami más
Tán együgyű dolog
[1. verze]
Mint fösvény eltünt aranyát, e bűnt keresem én;
Elhagytam érte egy anyát, bár szivem nem kemény
És meg is lelem egy napon az erény hősein;
S hogy gyónjak, kávézni hivom meg ismerőseim
Elmondom: Öltem. Nem tudom kit, talán apám
Elnéztem, ahogy vére folyt egy alvadt éjszakán
Késsel szúrtam. Nem szinezem, hisz emberek vagyunk
S mint megdöföttek, hirtеlen majd mi is lerogyunk
[Refrén]
Zord bűnös vagyok, azt hiszem, dе jól érzem magam
Csak az zavar e semmiben, mért nincs bűnöm, ha van
Hogy bűnös vagyok, nem vitás
De bármit gondolok, az én bűnöm valami más
Tán együgyű dolog
[2. verze]
Elmondom. S várom (várni kell), ki fut, hogy dolga van;
Megnézem, ki tünődik el; ki retteg boldogan
És észreveszek valakit, ki szemmel, melegen
Jelez, csak ennyit: Vannak itt s te nem vagy idegen...
Ám lehet, bűnöm gyermekes és együgyű nagyon
Akkor a világ kicsi lesz s én játszani hagyom
Én istent nem hiszek s ha van, ne fáradjon velem;
Majd én föloldozom magam; ki él, segít nekem
[Refrén]
Zord bűnös vagyok, azt hiszem, de jól érzem magam
Csak az zavar e semmiben, mért nincs bűnöm, ha van
Hogy bűnös vagyok, nem vitás
De bármit gondolok, az én bűnöm valami más
Tán együgyű dolog
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
