|
|
|
| Előadó: | 6363 |
|---|---|
| Album: | Matematika |
| Megjelenés: | 2021 |
| Hossz: | 3:06 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Universal Music Hungary |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Balek Mc:
A fal mellett lépkedek tétován
szürkére festett a félhomály
az elmém azt súgja, hogy lépj tovább, de
innen nincs tovább.
A járdaszegély itt a láthatár,
bármerre mész én ott jártam ám
Hadd látom, mennyit ér a tartomány,
úgy érted, a látható fénytartomány?
Hadd látom, mennyit ér a tartomány
igen, a látható fénytartomány.
Éjből 1001 a váltószám,
a fotonok most állnak át hozzám.
Az univerzum a zártosztály
a fotonok most állnak át hozzám bitch!
6363:
Hagyjad má’, most sötét van, alhatok,
vagy még mondana bennem a fény valamit?
Teli éjszakák, üres nappalok, teli nappalik, üres éjszakaik.
Tetszik a lámpa így szétpiálva,
de még jobban tetszik a fény hiánya.
Megnézném a feketét szépiába…
Jobb ha nem nézel, nem látsz semmit, csak belenevetsz.
Fekete nadrág, fekete kabát, fekete Volga, fekete Benz.
Tartsd csukva a szemed, míg köddé válsz,
meg csináld a mindent a parancsára.
Sötét ország, sötét ég, sötét fák…
Az új sötét az narancssárga.
Én soha nem láttam Dániát,
de ha jól érzem, nem látszik a bűz.
Ha ti nem lennétek a sötétben,
hát kinek lett rakva a tűz?
Glsch:
Szembogarakban a csillagos ég
majd pillantásnyi sötét van
cukor és mák, korpa az ingen
temetjük azt, ami széttart.
Ez a semmibe vezető létra,
beérjük ezzel a léttel,
elégetjük ami még van
az elfújt gyufaszál véggel.
Rajzolj bajszot a bealudtakra,
vedd ki az égőt, kapcsolj lámpát.
Törd be a tükröt az indulattal.
Engedd, hogy megpróbálják.
Látni a csínyt, és kitapogatni a ráncokat,
mint a vakírást.
Szokd meg a hidegebb inverz fényt.
Szeresd az idegen tapintást.
Nash:
Nincs tisztább a sötétségnél
Amit csillagok fénye beszennyez
Lucifer piszkos táskájában
Csempészte ide az árut, a szemhez
Idelent, addig tapogattunk csak
Nem volt mit látni előre
De úgy rácsúsztunk csendben a cuccra
Hogy nem akarunk senkinek adni belőle
Így kezdtünk éjszaka félni
Remeg a kéz, ami gyújtja a lángot
Rettegünk az elvonástól
Ezt jelzik az ütemes kattogások
Jobb, ha rászoksz a tisztaságra
Oda fogsz úgy is visszamenni
Nem bánt a sötét, abból lettél
A végén megölel a tiszta semmi
Őrlemény leszel, puszta por csak
Összekoccanó égitestek
Az univerzum majd x-re hozza
Önmagával ezt a régi meccset
Nincsen ok már a fénybe nézni
Elragadna csak a vak világos
A sötét energia húzza tágra
A nagy világot, te aktiválod
Ha lehunyod a szemeid egy pillanatra
A hunyorgásból így megpihenve
Az mindenek előttre visszarakhat
És előre mindent megfizethet
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
