|
|
|
| Előadó: | Sziámi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Mi az a next step, amit, ha vesztek, mert már
nem engem vesztek, nem kajáltok engem,
mi lesz majd akkor az, amihez kezdek,
mit töltök még ki bennetek, milyen
űrt, milyen teszteket?
Ha az eszem majd elment, milyen eszement
helyzetekbe kergetlek be? Milyen szövegekbe,
milyen zenékbe? Fedezékbe, mert még
akkor is mondhatom majd, hogy nesztek,
ha öregek lesztek, a kezetek-lábatok
reszket, és már csak elvétve,
és nem is az ágyban, max. csak az agyban,
a kései agyömlés mámoros nyomorában
nyomatjátok a virtuális szexet, még
akkor is az lehet nektek a legszebb zene
a legjobb szöveg!
Csak ez már nem az a zóna, és nem is az a zene, amin
megakad az embernek a füle meg a szeme-szája
tátva marad attol, amit átél, ez a
hadüzenetzene már csak homályos háttér,
rock-popy... pop-rocky...
pompás kis popmás…,
paste és copy, és nem elég tiszta forrás.
Mindenből zene fakad, de a lemez akad, a
lemez akad-, a lemez akad.
A zeneakad-, a zeneakad-,
a Zeneakadémián akad zene, de
van egy neonfelirat a homlokzaton, ami meg
kihagy, – hogy ki tudja írni, hogy
ki vagy, ki itt belépsz, a zen-zen-, zen-akadémiára lépsz!
(Tudjátok,) valahonnan jön minden, például
onnan es akkor, vagy most és innen,
az is, ami ma éjjel csak lábat rázat, és
lázat keltve lázad náald az agyba’,
a forrása annak is megvan, csak zagyva,
hogy kelta vagy Jalta, vagy a fifties-ből egy szamba,
vagy valami hazai… ős-valami, és ezt
ki is lehet simán hallani. mert az
eredet bizonytalan ugyan, s erősen
titkolva van, hogy a modern mantra
mikből áll össze, de nem ám a semmiből, bár
közben azért van olyan közte, de
alapvetöen ott van az a hagyaték,
a rengeteg torzó meg rom meg maradék,
amikből mondod, és azt hiszed, hogy
előzmeny nélkül mondod a magadét
Vagy az, amiről azt hiszed, hogy most teszed avulttá,
idejét múlttá a múltat,
ha letagadod, hogy honnan tanultad, vagy,
ne adj' Isten, hogy honnan is nyúltad.
Ihlet, szerencse, emlékfoszlány,
a muníció még most sincs fogytán, a
hajdani… vagy a majdani gyilkosod
utolsó szavai, a kitörés hangjai.
Pár kazetta van még, de alig recseg, és a
bakelit inkább hóbort, és mert
én vagyok MP, mp3-ban
őrizgetem, ha alami jó volt
megértem, aki Kispált hallgat meg
Tankcsapdát, Kiadót meg Quimbyt, és a
hiperkarmától a hiperkarma a
mai napig mindig beindít, a
Mennyország tourist, az teljesen állat,
a dob meg a basszus telitalálat,
és kifejezetten izgat a jövő múltja,
mikor a Bérczesi Robi a múlhatatlant felül-
múlja, de a klónokat nem hallgatom, sőt még
URH-t se meg Kontrollt se, és
Sziámit is csak a Gas miatt néha, hogy
rájöjjek, igazat gondolt-e...
És akkor ez még csak a hazai pálya, de
mindenütt tetőz a cool trackek árja, csak
minek, ha bárki olcsón vesz egy kütyüt, hogy
egyre-másra, gombnyomásra gyártsa? Ezekhez
nem is igazán viszonyulok, akkor már
inkább visszanyúlok, ha kell, mert bizony
iszonyú sok viszonylag jó zene van, ami
viszonylag senkit nem érdekel, csak ha a
hulladékból egy elveszett remekmű, egy
ismeretlen táncdal bukkan néha fel,
ha onnan jön az üzenet, a tanítás,
érvényes életjel...
Viszont ha akarod tudni, hogy mi az, amivel az
időmet mostanság magamba töltöm, hát
azon agyalok, hogy milyen is lesz majd az
utolsó zene a földön.
Valami komoly? Valami new-jazz? Valami
lesz, vagy lesz, ami lesz? Valami
Gasner-Kirschner rakenroll? Valami
tucca-cucc, amit a haver tol?
A sínyaralásban egy groovy funky? Egy
reggae? Valami punky-junky? Valami
hip-hop, etno? Valami trash? Valaki
sejti már? Valaki tudja még, hogy a
rest of the best, az a
remekmű abból a hulladekból, az az
utolsó zene mi lesz?
Az utolsó zene, az milyen lesz?
Az utolsó zene mi lesz?
Az utolsó zene a Földön
az utolsó zene mi lesz?
Az utolsó zene mi lesz?
Az utolsó zene, az milyen lesz?
Az utolsó zene mi lesz?
Az utolsó zene a Földön,
az utolsó zene mi lesz?
A tizennyolc főt számláló zenekar július 3-án a főváros legnagyobb szabadtéri koncerthelyszínén lépett fel. Tizenhárom énekessel, öt zenésszel és egy, háromtagú fúvós szekcióval álltak színpadra. A Budapest Bár monstre koncerttel ünnepelte a fennállása tizennyolcadik születésnapját.
Én a bánatomat mindig kifogom videó itt.
A Budapest Bár az elmúlt, közel két évtized egyik legkülönlegesebb társulása a hazai zenei életben. Farkas Róbert a magyar zene paletta ikonikus előadóit és zenészet összefogva dolgoz fel filmslágereket, kuplékat, táncdalokat és egyéb híres dalokat úgy, hogy azokat mívesen hangszerelt cigányzene kíséretében, újrahangolva adja elő a formációval. A rendszeresen koncertező Budapest Bár a sokak által ismert dallamokat, a rég elfeledett kincseket önti a mai kor közönsége számára is élvezhető formátumba.
A csapat eredetileg egy lemezt tervezett, 2025-ben azonban már elmondhatja, hogy 1500 koncert, 10 lemez, egy könyv, egy film, és sok-sok lehengerlő pillanat van mögötte.
Az este keretében fellépett a Parkban a formáció teljes tagsága, azaz: Behumi Dóri énekes, fuvolista, Farkas Richárd bőgős, Farkas Róbert zenekarvezető, hegedűművész, gitáros, Ferenczi Bora énekes, Ferenczi György énekes, szájharmonikás, Frenk énekes, Keleti András énekes, dalszerző, Kiss Tibor énekes, dalszerző, Kisvári Bence dobos, Kollár-Klemencz László énekes, dalszerző, Lovasi András énekes, dalszerző, Mező Misi énekes, Németh Juci énekes, dalszerző, Ökrös Károly harmonikás-zongorista, Rutkai Bori énekes, dalszerző, Szűcs Krisztián énekes, dalszerző, Tóth Vera énekes és Ürmös Sándor cimbalmos.
Nem meglepő, hogy kik kapták a legnagyobb tapsot
Fellépésük már a korai években kultikussá vált a Budapest Bár koncertjein. Ők azok, akik már a formáció előtt is a hazai zenei élet kiválóságai voltak a saját zenekaruk élén. Kiss Tibi és Lovasi András a legrégebbi motorosok a Bár életében, ahogyan Németh Juci is. Az énekesnő nem csupán énekelt egy dalt, hanem szórakoztató mesét is kreált hozzá, amelyet úgy adott elő, mintha egy mókás színdarab vezető színésznője állna a színpadon. Szórakoztató és végtelenül energikus volt a produkciója.
Mező Misi fellépése közben a Park stábja is táncra perdült.
Kollár-Klemencz Lászlóra egyszerűen nem lehet nem figyelni
Kollár-Klemencz László korábbi saját, Kistehén nevű formációjának ikonikus dalával, az Ezt is elviszem magammal című szerzeménnyel tarolt és kapott elképesztő tapsot. Az író-költő-énekes-dalszerző napjaink egyik legizgalmasabb jelensége a hazai kulturális élet palettáján és ez szinte tapintható volt a közönség rezgéseiben is.
Szűcs Krisztián, a Heaven Street Seven frontembere vitathatatlanul a hazai alternatív zenei élet legnépszerűbb előadója volt, két évtizeden keresztül. Majd amikor pár évvel ezelőtt – szintén a Budapest Parkban – a HS7 visszatért a színpadra bebizonyosodott, hogy mit sem veszített erejéből mindaz, amit az énekes és a köré épült minőségi muzsikálás képvisel. Ezen az estén a Húszezer éjszakás kalandot énekelte a Budapest Bár koncertjén.
Természetesen Rutkai Bori, Ferenczi Bora, Frenk, Behumi Dóri és Ferenczi Gyuri és a többi énekes is visszatért a színpadra a második felvonásban is. Mindenki olyannyira együtt lélegzett a produkcióval, hogy egymás dalait is – stílszerűen – bárként berendezett színpadon ülve nézték végig.
A Szilvafácska továbbra is osztatlan sikernek örvend
Az egyik legnagyobb ovációt a Lovasi András tolmácsolásában csúcsra járatott és a streaming-listák alapján is az egyik legnépszerűbb dal, a Szilvafácska zsebelte be a Parkban.
Ezt a nótát a tizenegynéhány éves lányok is teli torokból énekelték, s bár szokatlan volt hallani tőlük, hogy “nőjj nekem, hadd legyen a Bandi bának pálinkája”, az este hangulatához abszolút illeszkedett.
Az este végén kizárólag a zenekar játszott
Vérbeli cigány ritmusokat hallhatott a közönség, a zene iránt alázatos, a hangszereiket mesterien bűvölő zenészek tolmácsolásában.
Énmellettem elaludni nem lehet videó itt.
Kiss Tibi Tóth Vera kettőse zárta az estét
Az Eurythmics, Annie Lennox és Dave Stewart időtlen klasszikusával, a Sweet Dreams-szel léptek fel, amely természetesen a Budapest Bár-dalok stílusában, az egyik leginkább nagyívű hangszereléssel szólalt meg.
A teltház-teremtette hangulatot, a hömpölygő tapstenger képét, rengeteg boldog arc látványát és a táncoló staff-os lányok emlékét is hazavitte a koncertlátogató a Budapest Bár születésnapi koncertjéről.
A Parkban készült, tavalyi koncertvideó itt.
Fotók: Budapest Park Facebook
