Ha végignéz ezen a termen,
itt minden a gépnek része,
karok sípok, kerekek, fúvókák
s az ön szívverése, uram,
szintén a gépnek része most,
mivel a terembe lépett,
s a padló áramkörén át
illeszkedett az egészhez.
Tessék? – Igen, hatalmas gép,
de gombnyomásra
– megnyomok magamon egy gombot –
kicsi lesz, mint egy aktatáska,
amilyet eddig ön is hordott.
Hogy hova lett? – hát,
beépült az is a gépbe,
igen, a kezével együtt,
nézze csak meg,
a tükörképe
jól mutatja,
úgy… egyik szemét most
kiszedem, és ön elé tartom,
ne rémüljön meg, természetes,
ha úgy érzi, hogy a két parton
rekedt egy-egy szeme,
s ön a folyó.
Ez azért van, mert
túlhúztam a kart,
tudom, hogy az ön karját,
s így eldugult a lefolyó,
amelyiken át ürítem a tartályt.
igen, amelyikbe gyűjti a gép,
– nyugodtan nevezzük így, uram -
a mindannyiunk szemetét,
ábrándokat, sunyi kis vágyakat,
fényképeket, gyerekes firkát…
Hagyja most a lábát, uram,
jöjjön, nézze meg inkább,
ha ezt a medencét savval töltöm
… persze, hogy az ön medencéje,
az energiaszintünk rögtön
fölmegy a másfélszeresére,
ami azért fontos, uram,
mert, ha jön a következő vendég,
igen, egy kedves érdeklődő,
amilyen ön is volt még nemrég,
szóval, ha jön, és beépítéséhez
nincs kéznél elég energia,
akkor, sajnos, a gépnek
muszáj lassítania,
ami egy ekkora gépnél,
lássa be, roppant veszteség,
úgyhogy a gyorsítócsavar-fejet,
– hát persze, hogy az ön fejét –
egy kicsit szorosabbra húzom.
Mostantól kezdve, kérem, írja át,
hogy a gép is megérthesse,
gondolatának bioáramát
az aktuális programnyelvre,
úgy tegye föl kérdéseit,
ami alatt én ürítem a tartályt…
hűha, mekkora szív ez itt!
– Hát persze, hogy az öné volt, uram,
no, lássuk, hogy hangzik a kérdés…
– Persze, hogy járhat még az utcán,
hisz erre találta ki a gép, és?
Igen uram, hát persze, hogy
része vagyok én is a gépnek:
praktikus, nem? – egy aktatáska,
amibe én is beleférek.
Most pedig indulunk, uram.
Megnyomok magamon egy gombot,
s kicsi lesz, mint az aktatáska,
amilyet eddig ön is hordott.
A világsztár magyar zongorazseni újra az MVM Dome-ban
A tavaly hatalmas sikert aratott, telt házas arénakoncert után a világhírű zongoraművész és zeneszerző, Péter Bence 2024. december 7-én ismét az MVM Dome színpadán kápráztatja el közönségét.
Négy kontinens több mint 40 országában ejtette ámulatba eddig a közönséget, egyedülálló technikájával ötvözve a klasszikus zenét a pop legnépszerűbb dalaival úgy, hogy a zongorájával olykor egy szimfonikus zenekar hangzásvilágát is idézi. Péter Bence egy igazi zseni, aki hároméves korában ült előszőr a zongorához, már hétévesen komponált, később a világ leghíresebb zenei képzést nyújtó intézményében, a bostoni Berklee College of Music-ban végzett tanulmányokat. Fellépett már a Sydney-i Operaházban, a Lotte Concert Hallban, Szöulban, a bécsi Stadthalle-ban vagy a genfi Victoria Hallban, és nyitotta meg a BBC Proms In The Park-ot 2017-ben a londoni Hyde Parkban, akkor 50 000 ember előtt.
Péter Bence elképesztő zongorajátékával vált világhírűvé, hangszerén olykor dobol vagy „gitározik”. „Egyedülálló technikájával egy új szintre emelte a zongorajátékot, nagy hatást gyakorolva az új zenészgenerációkra és a zenekedvelő közönségre” – mondják róla kritikusai. A zenészt már 2.5 millióan követik a legnagyobb közösségi oldalon, videóit pedig már több, mint 1.2 milliárdszor nézték meg az interneten. 2015-ben Michael Jackson "Bad" című dalának feldolgozásával robbant be az interneten: néhány nap alatt 10 millió megtekintést gyűjtött össze, hatalmas sikert aratva, azóta követői közt van például az Oscar-, Grammy- és Golden Globe-díjas Hans Zimmer, a 16-szoros Grammy-díjas David Foster, a Toto alapítója, David Paich vagy Eros Ramazzotti.
Bence tavaly ősszel új, Pianosphere című lemezével rukkolt elő, decemberi budapesti koncertjén - a Koncertpromo, az Art&Culture és a BRICS Entertainment közös szervezésében - erről az albumról is hallhatunk majd bizonyára dalokat, addig is itt hallható az Every Breath You Take című Sting/Police sláger, Péter Bence feldolgozásában.
Jegyek és további információk a www.koncertpromo.hu oldalon érhetők el.
