Előadó: | Flourid |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
Keressük a zeneszerzőt! | |
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
rap1: Fut a történet két szálon, ez van, mindig megpróbálom
Trükköm tükröm, szemem gyötröm, de magam még nem találom
Tán egy téli délutánon érezheted majd hiányom
Tán egy könyv közepéből kitépett lap bánja folytatásom
Kirakóból pár darab, lehet hogy mindennél fontosabb
Egy eltitkolt nap, egy kép, mi nem sokat mutathat
Magából, nem tudhatod minek látszol
A színarany nem fénylik, nem minden éget, mi lángol
Kivel táncolsz az éjszakába', mi lesz majd az ára
Kihez láncol majd a zárka, kit taposhatsz holnap sárba
Kulcs a zárba, csukott ajtók előtt próbálgatod, hátha
Számíthatsz a megoldásra, max. a bekattanásra
Látok esélyt, az élet, lehet, nem túl sokat mesélt
A sors keze rég eltörött, de asszem így is elért
Egy pontra, lehető legfájóbbat mondta
Majd egy laza mozdulattal értelmed kukába dobta
refr.:
Nem sokat éltem, így is besokalltam, kértem amit kaptam
Álltam, összerogytam, csendben belehaltam
Mikor egy gondolat fojtogatott, mit én kreáltam
Egy szereplővé váltam, történetem mégse láttam
rap2:
Feldobtam az érmem, jól megnéztem, három oldala van
Választ még nem kaptam, bár oldalt sem választottam
Megszoktam 1-2 érzést, mégis magamtól eldobtam
A könnyek reményvesztett hangját távolról is meghallottam
Rád gondoltam, éreztem, mit érzel, és legbelül én is tudtam
Nem hazudtam, csak a józanész volt útban
Ahol semmi sem passzol, ahol mindenki harcol
Soha nem tudod meg titkom, vajon mi változott akkor
Meg bennem, mit miért tettem, kit féltettem, mivé lettem
Szart sem ér a történetem, a ketté tört életem
Lehet kár volt megtalálni, jöhet bármi, hidd el soha
Többet nem fogok rád várni, jöhet bármi, hidd el
Soha többet nem fogok rád várni
Refrén
rap3:
Amikor megszülettem, egyszer volt, hol nem volt, egy álom
Amikor mc lettem, mikor kész lett az első számom
Egy lépést megtettem, akkor senki nem zavart még meg
Ma egy rossz mozdulatomért is szavanként széttépnének
Én így élek, hagyjatok a saját utamon járni
Mint egy megrendelt áru, évekig fog porosodni
Fenn a polcokon, míg végül megfelelő gazdát lel
Én megszokom lassan, de ezért magam nem adnám el -
Szakadt a fonál, rég betelt már minden pohár
Én figyelnék, ha szólnál, tovább látnál a haszonnál
Kiszolgál az élet, mégis menekülni próbálna
Saját énje előtt szúrna kést tudata torkába
Mi lenne ha meglátna, ha látnád, észre sem vetted?
Lehet százszor elmentél, eltűntél saját magad mellet
Ez kellett? Nem te döntötted el, nézz az arcára
Még elindul utánad, s léphetsz boldogan új csapdába
Refrén
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana