|
|
|
| Előadó: | CsakazértiS |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Sinkó Péter |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Valami zavar lehet a rendszerben,
Valami perverz állati elme.
Valami erotikus bizsergés járja át
A tested a lelked.
Egy Hitleri gondolat, hogy te lehetnél
Élet és halál ura.
A gyilkos ösztön, mint a legnagyobb vulkán,
Robban a bomba mi BENNED ÉL!
Töröld fel a macskád vérét.
Fejezd is be, ha már elkezdted.
Fogod a fejed, ó ez nem lehet,
Vérben forog a szemed. És
Igen, igen, igen, igen, én is érzem,
Hogy mindent elvesz, és semmit se kér.
Mint a ködből a felhő, úgy tör elő
A káosz a zűrzavar mi BENNED ÉL!
Ne fojtsd el a dühödet! Fojtsd meg azt a képet,
Mit kialakítottak neked!
Engedd el az állatot lelked börtönéből,
Mi belülről mar téged!
Itt vagyok a rosszabbik éned!
Állok szemtől szemben veled, nem félek!
Hatalmában vagy a tudatalattinak,
Ami ha akarod, ha nem, áttör minden falat.
Kívülről - tudom - egy angyalnak látszol,
De belül van a Lucifer, átgázol.
Elborul az agyad és téged is majd elér
Minden, amitől tartottál, mert BENNED ÉL!
Ne fojtsd el a dühödet! Fojtsd meg azt a képet,
Mit kialakítottak neked!
Engedd el az állatot lelked börtönéből,
Mi belülről mar téged!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
