|
|
|
| Előadó: | Sziámi |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
„Tudtad-e, két tükör összetekint kikutatni a titkod?
Tudtad-e, hogy valahol két tükör összehajol?”
Visszaverődik a liftben a csend, beragadnak a gombok,
nem jön a gondnok ide, fontos a reggelije.
Most pedig éppen az út közepén szalad át, hogy a Sorsot
megvegye, hátha kihat rá is az aznapi lap.
Míg mi a liftbe szorulva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Nem nagyon érti a sztrájk okait. Mire sztrájkol a postás?
Ő egy előfizető! Hol van a kézbesítő? Az
mindenesetre a végzet azért, ahogy ebben a liftben
bent ragadunk, te meg én, két suta, távoli lény.
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Félelem ellen a téma adott: Mi a nemzetiségünk?
Mennyi időt maradunk, hogyha a Földre jutunk?
Élmény vonz, csak azért utazunk, avagy üzleti céllal?
Mekkora Costa Rica, s egy magyar, az micsoda?
Elmagyarázzam-e most Babits-ot, vagy e távoli téma
nem terem ihletet, és félelem-űzni kevés?
Én csak a kávét ismerem onnan, s azt se iszom meg,
jobb az a jó teaíz, szomjamat oltja a víz.
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ő meg a víztől is undorodik, na, de jobban a sörtől,
néha a Sangria még…, egy nyelet untig elég
abból is! Ő az a fajta, akit hamar elfog a mámor,
ó, ahhoz inni se kell! Semmi, se férfi, se szer,
izgalom önti el olykor a semmiből, önmaga által,
oktalan éri, vadul, éjszaka rászabadul,
Megszilajítja az ösztöneit ez a névtelen örvény,
s ott vonagolva kutat extatikus kiutat.
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Futna a köznapi létből, amely, ugye, annyira véges.
Így vehet ő levegőt, lopva csupán, mielőtt
még belefullad a lét közepén, a kis életet élve
abba, hogy elfogy a lég, s mámora sincsen elég.
Lelkesen üdvözlöm, hogy a mámor végre a téma.
Semmi se lényegesebb! Nézzük e lift-esetet:
hogyha mi ketten a létlebegés auftaktusa mentén
hirtelen összeszokunk, félni se támad okunk.
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Fordul a kocka, netán pozitív szerepet kap a gondnok:
itt ma a Sors keze ő, nem csak előfizető:
távoli hírnök, akit bevetett Bacchos-Dionüszosz,
fentiek eszköze és angyali gondviselés.
Éppen az ő távolmaradásán, sőt szabotázsán
lesz ez a kis anonim flört intim és legitim.
Így vehetünk levegőt mindketten a létlebegésben.
Gondviselés mivelünk, hirtelen egybekelünk.
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
itt lebegünk
Ebbe a liftbe ragadva
Minduntalan címmel Krasznahorkai László prózavilágát mutatja be a MűvészetMalom új kiállítása, amely június 15-én nyílik Szentendrén.
A tárlat az író életművének kulcsmotívumai köré szerveződik
Nem kevesebbet vállal, mint hogy az író következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit ne csak a rajongóknak, hanem a kérdező, bolyongó, érdeklődő látogatóknak is átélhetővé tegye.
A tárlatban a szerző regényeinek fordítóival készült interjúk, Tarr Béla-filmek és az író kevésbé ismert szentendrei kötődései is szerepet kapnak.
A kiállítás nem kronologikusan építkezik, hanem installatív módon képezi le Krasznahorkai prózájának alapvető hangsúlyait, érzékeltetve az indázó mondatok és a mondandó útvesztő jellegét, miközben a regényíró alakját fotók, dokumentumok, kéziratok hozzák közelebb a nézőhöz.
A tárlat egyik látványos eleme a Magyar Állami Operaház hatalmas bálna-díszlete, amely az első magyar nyelven írott Eötvös Péter-operához készült. A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének zenés adaptációját állította színpadra.
Krasznahorkai László metafizikus tágasságú, zenei lendületű prózája megkülönböztetett helyet foglal el a kortárs magyar irodalomban, és töretlen a világirodalmi jelenléte is.
Regényei a világ szellemi hanyatlását, az ember egzisztenciális magányát, az értelem keresésének hiábavalóságát apokaliptikus víziókkal, groteszk tablókkal mutatják meg, esszéisztikus írásai filozófiai kíváncsisággal a szépség, a transzcendencia és az emberi törekvés határait kutatják.
A kiállítás október 26-ig tekinthető meg a szentendrei MűvészetMalomban.
Fotók: Krasznahorkai László hivatalos weboldala
