Előadó: | Valmar |
---|---|
Album: | Keressük! |
Szövegírók: |
Manuel Walmar |
Walmar |
|
Kiadó: | Keressük! |
Stílus: | Keressük! |
Címkék: | Keressük! |
Hideg a víz és éget a nap
Nem számít szombat vagy hétköznap
Mindenki itt van aki számít
Csajok meg az alkohol bekábit. 2x
Manuel:
Majd itt hídon egy rollerrel
Gurulunk egy csajjal a koncertemre
Lenyomom a bulit és töltök egy újjat
És magától átjön, egy szó sem kell
Ilyen ez az élet, fent és lent
Ittunk egy fröccsöt kezdésnek
A barátnőd Debreceni de nem baj
Nálam most ketten is elfértek
Más nem kell bevagyok baszva
De áttestem a holtponton
Átvertem magamat lassan felkel a nap
De most megyünk mert tök mindegy.
Ezt itt töltsd még fel
Malibu körtével
Elbaszott döntések
De nem számít
Mert végre
Peti:
Hideg a víz és éget a nap
Nem számít szombat vagy hétköznap
Mindenki itt van aki számít
Csajok meg az alkohol bekábit. 2x
Milo:
Ma túltoltam a szerepem
Nem számolom ezt olyan felesem
A Whiskyt vodkával keverem
Azt hiszed tréfa pedig a fele sem
Majd a rím biza, biza, biza
Jéggel teli van a pia, pia, pia
Az út megint nagyon sima, sima, sima
Reggel hatig megyünk mivan, mivan, mivan?
A hajam belőve
Csak megyek előre
Ma még lehet felmászok a tetőre
Ránézek a csajra vevő-e
A full kamu dumámnak bedől-e?
Egy csel két csel
Én belemelegedek
Össze folynak a nyári jelenetek
Túl sok a csaj név belekeveredek
De a Manu már hozza az üvegemet.
Manuel:
Ezt itt tölds még fel
Mulibu körtével
Elbaszott döntések
De nem számít
Mert végre
Hideg a víz és éget a nap
Nem számít szombat vagy hétköznap
Mindenki itt van aki számít
Csajok meg az alkohol bekábit. 2x
TUDÓSÍTÁS
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Honeybeast egészen különleges utazásra hívta a közönséget tavaly novemberben. Most pedig a Budapest Park színpadán is életre kelt a minden érzékszervünket kényeztető univerzum.
A zenekartól nem áll távol a kísérletezés: ősszel egy nagylemezzel jelentkeztek, melynek dalai egyszerre felismerhetők, mégis kicsit mások.
A szimfonikusokkal, kortárs balett-tel és Ráskó Eszter stand-uppal színesített színháztermes turnék után, a Honeybeast megint egyedülálló produkcióval lépett színpadra. A korábbi állomásokon már bizonyított – és a Művészetek Palotájában teltházzal zajlott – különleges koncert a Parkban sem okozott különösebb csalódást.
– Egyfajta megújulásban vagyunk. Az album tele van érdekességekkel, olyan dalokkal, melyekben kiléptünk a komfortzónánkból, de szerepel rajta régi munkánk teljesen újragondolva is. Izgalmas, sokszínű anyag, amin nagyon nagy örömmel dolgoztunk – fogalmazott Bencsik-Kovács Zoli, a zenekar dalszerző-szövegírója és gitárosa.
– A kitalált látvány-koncepciónk szerint, a színpad teljes hátsó részét, félkörívben (közel 180 fokban) kitöltő, nagy pixelszámú ledfalat építünk, olyan 3D-s hatást teremtve, amelynek mi, a színpadon zenélő zenekar is részei vagyunk, olyan valós és képzeletbeli helyszíneket megjelenítve, amelyek a Honeybeast dalokban tűnnek föl – mesélte a koncertről Tarján Zsófi – aki nemcsak hangja, de grafikusként, művészeti vezetője is a zenekarnak.
A Legnagyobb hős az Így játszom és a többi jól ismert Honeybeast dal szereplői, akiknek magányaikban, szerelmeikben, félelmeikben és örömeikben oly gyakran magunkra ismerünk, most életre keltek. A közel kétórás koncerten csodás helyszínekre vittek, ahol közös élményeink univerzumait járhattuk körbe, a római Colosseumtól az erdélyi viskóig, Portugáliától egészen az Androméda-köd spirálgalaxisáig.
S hogy milyen volt a Parkos koncert?
Egészen megdöbbentett, hogy Tarján Zsófival is előfordul, hogy félrecsúsznak a hangok. És megesik, hogy nincs szinkronban az ének a zenével. Úgy tűnt, mintha Zsófi túlságosan is akarta volna, hogy jó legyen. Hogyne akarta volna: a tizedik Budapest Parkos koncert volt a Honeybeast életében, ráadásul a Cinematrip valóban különleges látványvilággal spékelte meg az estét. Erre szükség is volt, mert a vizuál igazán felturbózta hangulatot, de a dalok így is csak a koncert második felétől kezdtek igazán működni. Van az úgy, hogy valaki nagyon tökéleteset akar és ettől erőltetetté válik. Picit most is ez volt érzékelhető.
Talán több lazasággal és könnyedséggel nem csúszott vagy épp csuklott volna el az énekesnő hangja. Hasznos volt, hogy a dalok jelentős részénél a zenekar feliratozta a szöveget, mert ha valaki nem tartozik a hardcore Honeybeast-fanok közé, gyakorta nem érthette azt tisztán.
Az atmoszféra, amelyet a zenekar teremt és az az üzenet-halmaz, amelyet a szövegekben hordoz, ellentmond minden hurráoptimista magyar formációnak.
A Honeybeast szeret kísérletezni. És még így is abszolút hitelesen közvetíti a maga egységes és szilárd világképét, ezzel együtt pedig azt a gyakorta keserédes attitűdöt, amely szintén a zenekar sajátja.
Nézz bele a koncertbe itt.
Az előzenekar a The Roving Chess Club volt.
Fotók: Budapest Park