|
|
|
| Előadó: | Zola |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Ujvári Zoltán Szilveszter "Zola" |
|
Ujvári Zoltán Szilveszter "Zola" |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Rajzolt tervek,
Hajszolt végzet
Látom, ahogy kész van minden
Álmom idebenn
Lesz, ami felépül
Lesz, ami úgy marad
Lesz, ami megszépül
Majd egy perc alatt
Ahová most megyünk, ott senki nem volt még
Ha közben lemerülnénk, lesz bennünk tartalék
Egyszer elhúzunk nyugatra
Hogy ellopjuk a napot
Keleten összeállnak újból
A széteső darabok
Ott és akkor, együtt mindent kezdünk elölről
És majd építünk, építünk valamit a semmiből
Félkész rajzok,
Két kéz alkot
Papíron a képzelt vázlat
Ami ránk várhat
Lesz, ami lezárul
Lesz egy új fejezet
Lesz, ami elhárul
Csak fogd a két kezemet
Van, hogy a tegnapból nem marad semmi
Van, hogy a nulláról kell elkezdeni
Egyszer elhajózunk délre
Mint a költöző madarak
Aztán felmegyünk északra
Bámulni csillagokat
Ott és akkor, együtt mindent kezdünk elölről
És majd építünk, építünk valamit a semmiből
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
