|
|
|
| Előadó: | Isten pénze (musical) |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Müller Péter Sziámi |
|
Tolcsvay Nagy László |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Musical |
| Címkék: | Keressük! |
Bácsikám, jó öreg Fezziwig,
megjárta Amerikát.
Oda meg vissza, mert nem soká bírta,
hajózott óceánon át.
Sok unatkozó utasnak ő
mindig tudott egy jó mesét,
Olyat, mi vigasztal,
a Nagy Kerekasztal óriás hőseiét:
Hős trubadúr volt Sir Gawain,
a Zöldképű Lovag,
Amerre járt, ott szűz leányok,
meg fejek hulltanak.
De nagy feledékeny is volt e vitéz,
bolond hírében állt:
Beszélték róla, hogy leölt egy szüzet,
s egy sárkányt felcsinált.
Igen derék volt másik is,
mázsás Sir Lavolat.
Páncélt se húzott,
már sorra dőltek alóla a lovak.
Csak egyszer volt, hogy páncélba bújt,
mielőtt lóra ült,
S a nagy melegben, lám, szegény,
saját zsírjába sült.
No, csak kupát erre gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé!
Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk, hadd repüljön még jobban
e lusta vén hajó!
De jó lovagok közt a legkülönb
a dicső Parsifal.
A szűz lovag, kinek írva volt,
hogy övé lesz a Grál.
Bár mondták róla, nem helyes,
hogyha túl sokat ugrál,
Mert fogalma sincs,
hogy mi is az a kincs,
mit úgy hívnak, hogy Grál!
Fezziwig, hóbortos bácsikám
részeg volt akkorra már.
Lovagi torna, ha adódott volna,
biztosan sorompóba áll.
Se Sir Sagramont, se Sir Dilodan
őt nem rettenti el,
Ha ott a kezében egy jó kupa bor,
minek őneki Grál-kehely!
No, csak kupát erre gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé!
Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk, hadd repüljön még jobban
e lusta vén hajó!
No, csak kupát erre gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk! Ájriájrihé!
Igyunk! Ájdihajdihó!
Gyerünk! Hörpintsük ki gyorsan!
Igyunk, ameddig csak bor van!
Igyunk,
||: hadd repüljön még jobban e lusta vén hajó! : ||
Hejhó!
Életének 84. évében elhunyt Tamás László, az Echo együttes egyik alapítója, dobosa és dalszövegírója.
Tamás Lászlót augusztus 9-én, szombaton érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Tamás László 1941-ben Nagykanizsán született, ahol már gimnazista korában elkezdte zenei karrierjét. Az Echo együttest 1962 elején a gépészmérnöki egyetemi karon tanuló hallgatótársaival, Markó Józseffel és Szilvássy Zsolttal együtt alapította. Kezdetben kizárólag zenekari számokat játszottak, majd Pósa Ernő, később Varannai István is csatlakozott a zenekarhoz énekesként.
Az Echo együttes igazán sikeres felállása 1966-ban jött létre, ekkor született meg a legtöbb Echo-dal, amelyekben Varannai István zeneszerzőként, Tamás László szövegíróként működött közre.
Az Echo az egyetemi Gépészklub mellett rendszeresen fellépett a Kapás utcai Táncklubban, valamint az Országház étteremben.
Legismertebb számuk a Gondolsz-e majd rám?, amelynek szövegét Tamás László, zenéjét Varannai István írta. A Hanglemezgyár 1967 őszén adta ki a dalt, amely szinte azonnal a slágerlisták élére került és idővel igazi örökzölddé vált Magyarországon és a környező országokban egyaránt.
Az együttes romániai vendégszereplésén a román hanglemezgyár is felvett és kiadott egy négyszámos kislemezt, amelyen szintén szerepelt a Gondolsz-e majd rám? című szám.
Tamás László életének nagy szenvedélye a zene volt, amely mellett sikeres gépészmérnöki karriert is befutott.
