|
|
|
| Előadó: | bongor |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
RENDŐR
Kezeket a motorháztetőre! Nyugodjon meg uram, csak egy rutin ellenőrzés!
Hoppá-hoppá! Na, nézzük csak mi van itt!
Hát ez micsoda?! Egyből láttam, hogy kábszeres köcsög vagy…
Na szálljál csak be szépen oda hátra!
BONGOR Nem!
Majd a jó édes faszomat viszitek be!
Majd akkor viszed el a cigimet, ha kifizetted!
(Spuri) Elkaptok hi-hi, csak hiszitek, de
Majd a jó édes faszomat viszitek be!
Ne erről legyek híres, a gangsta shit-ről:
“bongor új dallal jelent meg a sittről”
De hát mit tegyek, hogyha üldöz egy sintér?!
Kóbor narkósokat gyűjtik be, mint én!
Az a pár tízes, amit eladtam másnak!
Amit kerestem azon, elszívtam másnap!
Rendes jogállamban már szarnak erre!
De ó, nem, M O-n a parlamentbe!
Ne lépj ki a Mátrixból, arra mennek!
Megpróbálhatnám tagadni, bassza meg, de
Három raklap dimetiltriptamin:
Egy Androméda Galaxis van a balzsebembe!
RENDŐR:
Minden egységnek!
A gyanúsított a Pongrácz úton halad
alighanem kokain behatása alatt
és igen, ha jól látom
túszul ejtett egy drótszőrű tacskót…
BONGOR
Ne legyek a példaképed szeretnek a kopók!
Még hírnevet se szereztem, de szereztem kokót!
Hidd el nem vagyok egy Tony Montana,
De előre köszönnek a kőbányai fogdába’!
REFRÉN
“Egy év, két év, három, négy,
Kicsi narkós mondd hová mégy?!”
“Mer én kip-kop, kopogok!
És házkutatni fogok!”
VERZE 2
Bocsi kisfiú, de ezt a kerékpárt kölcsönveszem,
mer’ ebből a futkosásból elég már!
A Néppárt a kenyér árral foglalkozzon,
ebéd tájt, aki szív egyet mert fáj neki derék tájt, az mi a f-f-fenét árt?!
(Faszom!)
Nincsen ebbe új-új,
Visszamentünk az oviba, juj-juj,
fogócskázunk, bújócskázunk, búj-búj,
nálam van a zöld levelecske,
ezért nyitva van a börtönkapu, fúj! Fúj!
(A picsába!)
Zsákutca és kerítés a végében!
Pont ugyanúgy mint a tévében!
Mit fog szólni anyósom?! Végtére,
vasárnap még szürcsöltem a levest náluk félénken.
Akkor most van két énem?!
Ettől fényesebb jövőt képzeltek énnékem!
Mint négy évet meg egy szép részt a Kékfényben!
Hé, Édes! Megyek a boltba, nem vagy még éhes?
Upsz, apuka boltba volt, mire a gyerek 4 éves!
REFRÉN:
“Egy év, két év, három, négy,
Kicsi narkós mondd hová mégy?!”
“Mer én kip-kop, kopogok!
És házkutatni fogok!”
Cipőfűző!
Bazdmeg…
Ez nem igazság! Engedjetek el!
Jogom van a testemmel azt csinálni, amit akarok!
RENDŐR
Jogod van hallgatni te csótány, mert lerúgom a veséd!
Hú, bazdmeg! Van kondija a kis köcsögnek!
INTERJÚ SZŰCS KRISZTIÁNNAL
2026. augusztus 8-án egy koncert erejéig újra összeáll a Heaven Street Seven a fővárosban. A koncert kapcsán a frontember Szűcs Krisztián válaszolt a kérdéseinkre.
- Egy annyira sikeres karrier után, mint a HS7-é, mivel lehetett kitölteni az életedben keletkezett űrt? A koncertre való felkészülésen túl hogyan telnek mostanában a napjaid?
- Szerencsére már a klasszikus HS7 működése idején is sok mindent csináltam az anyazenekaromon kívül is, és azóta is. A teljesség igénye nélkül az utóbbi tíz évben volt vagy van: Budapest Bár, NAZA, Rájátszás, Szűcsinger, Rühös Foxi, Másnap-est Beck Zolival, illetve természetesen a legfontosabb a szólózenekarom, ami a saját nevem alatt fut, pontosabban Szűcs Krisztián és az Irgalmatlan Nővérek néven.
Írtam zenét színdarabhoz, és most zajlanak a végső simítások a megjelenésre váró novelláskötetemen, aminek Utazás a kegyetlenbe lesz a címe. A legeslegfontosabb pedig, hogy közben lett saját családom, úgyhogy „sajnos” kevés lehetőségem van unatkozni.
- Sokak számára jelentenek jóleső nosztalgiát a Heaven Street Seven dalai, kapcsolnak a nótákhoz szívmelengető vagy épp fájdalmas, fiatalkori emlékeket. Számodra melyik az a (legyen mondjuk 2) olyan dal, amely azonnal visszarepít a régi időkbe és valamiért meghatározó számodra a saját nóták közül?
- Inkább tízet tudnék mondani a minimális belső körben. Talán a két kedvenc HS7-dalom mégis, ha nagyon megerőltetem magam, a Hullik a zápor 2008-ból, amit egyébként több mint tíz évvel korábban írtam, illetve az Úristen, ami az utolsó HS7-lemez utolsó dala volt. Igazából azért ezek, mert mindkettő szinte maradéktalanul megvalósítja azt a mindenkori ideálomat, amit az énekes-hangszeres dal szerintem elérhet, vagyis mondhatnám, hogy
ezek a legjobbak, amire dalszerzőként képes vagyok, legalábbis eddigi munkám során, bár egyik sem tartozik a legnagyobb slágereink közé.
- “Mindenkinek, akinek ez fontos volt, ott a helye a Parkban, mert lehet, most hallhat minket utoljára…” (Orbán Gyula) Hogyan értelmezzük ezeket a sorokat?
- Ahogy le van írva. Én sem látok a jövőbe, ahogy Gyuszi sem, mindenesetre ez egy nagyon kivételes alkalom lesz a közönség számára, és nekünk is.
- Milyen részletet árulhatsz el a Parkos koncertről és milyen érzésekkel készülsz rá?
- Év elején kezdjük majd kitalálni a koncepciót, de az biztos, hogy a slágerparádé mellett elővesszük néhány kis kedvencünket is. Illetve azonkívül, hogy lesz néhány sztárvendég, lesz ezen túlmutató, izgalmas „külsős beavatkozás” is. A legfontosabb persze nyilván a HS7-élmény lesz. Természetesen nagyon várom a koncertet, amiben
a legjobb dolog mindig nehezen körülírható, valami szeretet-energia-hullámzás, ami a legjobb legális drog közönségnek és zenekarnak egyaránt.
- Melyik dalt játszod majd a legnehezebb szívvel és melyiket a leginkább felszabadultan?
- Amit nagyon nehéz szívvel játszanék, azt mondjuk kézenfekvő, hogy egyszerűen nem játsszuk, de ilyen nem nagyon van. Amit szívesen hanyagolnék, az mondjuk a Hip-hop mjúzik című dal, ami a mai napig sem tudom, hogy miről szól. A már említett Hullik a zápor mindenképpen az egyik legfelszabadítóbb érzést kiváltó koncertdal, de említhetném még a Te mesédet, vagy a Hangerőt is.
Fotók: Heaven Street Seven hivatalos
