|
|
|
Búék
(Verse 1)
Mintha újra lennék kapcsolva digitális vinilemet
Karcolva mikrofonom markolva markomba
Soraim kilakkozva csillogva rímeit ő
Halmozza remélem már rászoktál a hangomra
Ózdi utca betonjain nyelvezete neolatin
Lábdobok ó haverjaim nem szegem meg szabályaim
Sajátjaim úgy ahogy a védfalain vonósaim
Bítjeimnek abroszain nekem ők a harcosaim
Oh én nem állok félre ennyit haver azért
Ne szívjál hallucinálsz mit csinálsz csak hiszed azt hogy
Lepipálsz de thysta haver hetero a soraival
Bever oh tesa ez nem placebo igen van egy
Kis ego és van mögötte oh meló nyomom ahogy
A vásznon a haverom leo olyan vagyok mint egy
Szilveszteri torpedó jön a búék már
Üzenem a depressziódnak hogy lassan húzzék már
(Hook)
Mindenen keresztül szemben az akadállyal
Kedves vagy vadállat módjára harapással
Rágom én a barikádot leszek én a kapitányod
Vissza soha nem húzol felesleges hajigálnod
(Verse 2)
Feltekerve maximálra borsodi hey megcsinálja
Jön ki ő a napvilágra néha vissza sötétbe
Mindig van itt sütnivaló taktikára lépj csak be a
Partijába vakcináját baby újra aktiválja
Vitamin ha szükséged van activálra fizetsz itt a
Füleddel de hidd el hogy jobb vagyok mint a taxiszámla
Cseréld le a rímelő merénylőre a bíteknek
Banditája errefelé olyan ő mint oh a big ben
Angliába' meghívja a dobhártyádat randijára
Amíg nem jön kedve hozzá rímeit azt le nem zárja
Gyere velem mélységbe újév jön omikron
Én a robot pozitron én nem esek kétségbe
Engem barátom nem tolsz a szőnyegnek a
Szélére gábornak oh van ehhez érzéke
Öntök még egy kicsit citrommal hey bele a
Csészédbe asszem ennyi elég volt egész évre búék
(Hook)
(B Part)
Felesleges hajigálnod le nem állok takarítsd el
Akadályod oh itt nem lesz maradásod és hiába
Magyarázod hogyha mégis megjátszod a betonfalat
Nincs vége a jelenetnek kapod oh a kalapácsot
(Hook 2X)
Schoblocher Barbaráék feltöltötték jó energiákkal a Park közönségét
A 2011 őszén alakult Blahalouisiana Székesfehérvárról indult. Akkor beat-rock/pop-soul zenekarként aposztrofálta magát. A csapat azonban a tavaly megjelent Sötét Villám című lemez után napjainkban már egy, az eddiginél jóval színesebb zenei világba kalauzol. Az Amore (de nem veled) című szerzeménnyel a Blahalouisiana a közelmúltban le is leplezte az új érát.
A Parkban július 17-én tartott fellépésen a már ismert számokon kívül újdonságok is várták a rajongókat: a Blahalouisiana júliusig ugyanis több új dal megjelenését tervezi, melyeknek előszele már a budapesti koncerten is érzékelhető volt. Az estét Molnár Tamás nyitotta a Blahalouisiana előtt.
Blahalouisiana-dalszövegek itt.
Az este főszereplője a Blahalouisiana, és énekesnője, Schoblocher Barbara nem arról ismert, hogy megbújik a sarokban. A frontember öltözködése, karakteres hangszíne, hangjának intenzitása és dalszövegeinek tartalma mind megköveteli a maximális figyelmet. Mindemellett Barbara igazán kellemes jelenség a személyisége szempontjából is: a közönséggel együtt lélegezve vezette végig a koncertet, jóleső együtt-rezgéseket generálva.
A már a friss sajtófotókon is egészen üde stílust magára öltött formáció a közelmúltban megjelent Amore (de nem veled) című, az új érát előrevetítő dala mellett a koncert dallistájában a legnagyobb favoritok is helyet kaptak: a Túl távol, elég közel, a Szeressetek, a Faliórák vagy a Testemnek ha engedem.
Mi is az a friss éra, amellyel beharangozták a fővárosi koncertet?
Innen szép a győzelem, Ahol összeér összeér, Éllek túl, Ott van a nap, Nem ereszt – ilyen nótákkal is pakolta tele az estét a Blahalouisiana. Barbi párja, Apey (azaz Áron András, akivel több formációban is együtt zenélnek — így az Áron András & The Black Circle Orchestra-ban is) mély hatással van az énekesnő stílusára. Áron András igazi multi-instrumentalista multitálentum, aki a metalos gyökerei ellenére otthonosan mozog többek között a country világában is. Ebben pedig Barbi is remekül működik, s egyúttal finoman, jó érzékkel be is építi a stílus elemeit saját formációjába.
Mára a konga, a szaxofon, a földszínek alkalmazása, a béke és a szeretet hangsúlyozása, hippi-életérzés mind komfortosan vibrál a Blahalouisiana dalaival.
Beat, rock, kultúrház, háttérfüggöny és táncdalfesztivál
A látvány – Beatles-koncertek és a hetvenes éveket idéző, művelődési házas diszkók archív képkockáival, valamint a színpadon háttérként alkalmazott, szintén a kultúrház-érzetet keltő, finoman megvilágított drapériákkal egészült ki. Mindez a táncdalfesztiválok korszakába repített vissza. A beat és a rock volt a főszereplő. Több volt a félháznál a Parkban, a zenekar pedig láthatóan lazán, könnyedén létezett a színpadon. Élvezték azt a felhőtlen vibe-ot, amit ez az új irány hozzád a koncerthez.
Ez az összhatás a korábbi, Kovács Kati-Schoblocher Barbi duettet is megidézte.
Ha érdekel, milyen volt a látvány és az érzések a Parkban, nézd meg ezt a videót a korábbi duettről. Remekül leírja a fővárosi Blahalouisiana-koncert hangulatát.
A Faliórák annyira csúcsra járatta az érzelmeket, hogy Barbi sírva fakadt
– Bármennyire szeretek szerelmes lenni, a mai koncert érzése annál sokkal jobb
– fogalmazott az énekesnő.
A Vaksötét ezt követően akusztikus verzióban hangzott el és adott némi nyugvópontot az estének, hogy aztán a Kedvenc naplementém ismét felrázza a közönséget. A Szeressetek pedig tovább kontrázta a hangulatot.
Az estét az új sláger, az Amore zárta: temperamentumos, olaszos életérzést hagyva maga után.
– Vigyétek el ezt a sok pozitív energiát oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. Meg tudjuk menteni a világot, elegen vagyunk itt és most ehhez
– tette hozzá Barbi.
Fotók: Blahalouisiana
