|
|
|
Létezik e vajon az a hely még
Ahol életre kel ezer emlék
Viharos napok után
Elmosott utakon át
Egyedül eltévednék.
Megváltozik e vajon ez a világ?
Zárt ajtó mögött a csend megfojt némán
Néha elfárad a szív, harcot önmagával vív
Ideje lassan lejár.
Ha nem lesz több holnap
Már nem érint a napfény
Megfagy a lelkünk, nem olvad fel a jég
Az élet könyvéből minden lap hamuvá ég
Távolból egy hang a végzet kapujába hív.
3x Refrén:
El kell, hogy engedj ma mindent mi gátol
Messzire szálljon a szó ami bántott
Ki számít ha bajban vagy is haza vár
Most kell, hogy élj míg az idő lejár.
Rap:
Az időt nem állíthatod meg
A siker sincs ingyen ezt szokd meg
Megfelelni úgy se tudsz mindenkinek
Arra kérlek , hogy ne veszítsd el a hited.
Ez a világ egy dzsungel és kegyetlen
Felfalnak elevenen elegen.
A pofonok jönnek , hullanak könnyek
Ettől lesz erősebb mindig az ötlet.
Csak is előre nem nézek hátra
Csak a boldogságnak nincsen ára
Nem bízok senkiben csak a családban
Ők azok akik tapsolnak majd állva
Senki nem fér bele a körömbe
Csak az emlékeket viszem le a gödörbe
Rövid az idő a barátok hullanak és
Én nem keresek már újakat.
Létezik e vajon az a hely még
Hol hegyek között a nap tündökölvén
Az ember szabadon él szíve egekig ér
Nem bújik álarc mögé
Megváltozik e vajon ez a világ
Szüntelen elkövetjük ugyanazt a hibát
Üres kis házak között feladott álmok fölött
Az idő lassan lejár.
"Úgy érzem, egy életem van, nem leszek félember
mer’ bent izzik a szabadság a véremben"
Nyolcszámos lemezzel jelentkezik májusi tripla Aréna-koncertje előtt Magyarország legnépszerűbb előadója. A skatulya I. című lemezről a mariana.árok már túlszárnyalta a 2,5 milliós megtekintést YouTube-on, a cipoe pedig szintén hasít: 1,6 millió megtekintésnél jár. Ezekhez érkezik most hat további dal.
A dalszerző-előadó így mesél a lemezről: „Korábban mindig próbáltam előre összeírni, megtervezni minden dalt, aszerint haladni az alkotómunkával, ahogyan a fejemben egy album összeállt. Viszont a zenekészítési folyamat ennek a szöges ellentéte. Megannyi ilyen tapasztalat után biztosra mondom, hogy a legjobb hangulatok, illetve a legértékesebb gondolatok és dallamok mindig akkor érkeznek, amikor nincs előre felvázolva, hogy vajon milyen lesz a teljes egész.
A skatulya I. című lemezen Azahriah új területekre lép. Ő maga így fogalmaz: „A skatulya albumsorozattal igyekszem a legkísérletezőbb, legszélsőségesebb hangzásokat próbálgatni, aztán a legjobbakat leválogatom, s végül egy összefüggő sztorivá igyekszem formálni a lemezen.” S hogy a kísérletezést mennyire komolyan veszi, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a tartarosz című dal – ami egy metálszám. Hasonlóra – hogy egy, a karrierje csúcsán járó popsztár metáldallal rukkoljon elő – még a nemzetközi színtéren se nagyon akad példa. De hát ő maga énekli: izzik a szabadság a vérében.
A visualizerekben a mariana.árok klipjének különös, enigmatikus látványvilága köszön vissza (Emil Goodman munkái), a szövegek pedig a carpe diemtől a világvége-flessig igen széles skálán mozognak. Egy biztos: úgy lángol, hogy még a tenger mélyén se lehet kioltani.
Fotó: Azahriah
