|
|
|
| Előadó: | Szabó Leslie |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Szabó Leslie Szabó Nagy László |
|
Szabó Leslie |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Történt egy szép napon,
Ott a beton-erdőben, ahol én lakom,
Hogy már nem volt jókedvű senki,
Nem is érdemes ezt másra kenni,
Mer' a nap, nap mint nap csak játszotta bújócskáját,
És nem is látszott egy percre sem,
Ó Kedvesem,
Így beszürkülünk szép csendesen....
Már éppen ettől féltem, és dünnyögtem magamban:
"Hol késik? Nem értem!"
... Amikor egy felhő az égen,
Lejjebb csúszott, és ott volt a résen,
A sugár, a sugár, a Napsugár.
a sugár, az édes Napsugár.
Látod, mégis van remény!
Erről szól ez a költemény is,
Hogy: "Nem élhetünk mindig felhőtlenül,
De minden szebb lesz, amikor előkerül a sugár,
a sugár, a Napsugár!"
A sugár, az édes Napsugár.
Nyár jár a felhők felett már,
Látom már, hogy miénk a napsugár, a napsugár!
Ránk vár egy őrült, meleg nyár, látom már,
Hogy a hidegnek vége már!
Végre már, vége már!
Én inkább fázós vagyok,
Sosincs túl melegem,
Ó, csak elegem a sok-sok nagykabátból, és pulóverből,
Már idegbajt kapok a rideg hidegtől!
Gyerekkoromban is, mint egy mackó
Nyakig beöltözött a kis Lackó,
De a rémálomnak végre nyista,
Nem divat ma már a pamut harisnya!
(Hála az égnek!)
Pláne most, hogy végre a Nap az égen nem csak játszik
És bújócskázik a felhők felett,
Hanem a nyár hírét hozta, és tisztán látszik,
A sugár, a sugár, a Napsugár!
A sugár, az édes Napsugár!
Nyár jár a felhők felett már,
Látom már, hogy miénk a napsugár, a napsugár!
Ránk vár egy őrült, meleg nyár, látom már,
Hogy a hidegnek vége már!
Végre már nyár jár a felhők felett már,
Látom már, hogy miénk a napsugár, a napsugár!
Ránk várt ez az őrült, meleg nyár, látom már,
Hogy a hidegnek vége már!
S végre már erre jár a sugár,
A sugár, a napsugár...
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
