|
|
|
| Előadó: | Utolsó Alkalom |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | ska-punk |
| Címkék: | Keressük! |
Felhőtlen nyarak, ifjúkori évek, élénken élő megfakult képek,
A bakancs orrára száradt emlékek, csak ezek mik maradtak.
Tudom, hogy haladni kell a korral, nem tovább keverni a sört a borral,
Elmentél tőlem, és ők a saját képükre faragtak….
R:
De te nem ez voltál, egykor nem ez, sokat voltam együtt veled.
Nem ez szólt, egy másik lemez, de tudom tetszett volna neked.
Máshogy csillogott a szemed, helyén volt akkor az eszed,
Kérlek, adj magadról jelet…!
Valami temérdek kicsinyes érdek, áldozatává lettél, és kérlek!
Nem várd most tőlem, hogy veled menjek, az úton s ne magammal.
Apádat bíráltad, számon kérted, de semmi jobb nem vált belőled,
Most is csak jót nevetsz magadban, füledben a dalommal.
R:
Nem ez voltál….
A gondolatok benntragadnak, valami kintről hozott körben,
Mondd, mit vársz a gyermekedtől, ha te sem ezt akartad?
A világ napról-napra másabb, vele tartunk, vagy megtagadjuk,
De hazudnod soha ne kelljen, egykori önmagadnak!
R: Nem ez voltál…
Vagy rohadj meg magadnak!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
