|
|
|
| Előadó: | Moby Dick |
|---|---|
| Album: | Se nap se Hold |
| Megjelenés: | 2005 |
| Hossz: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Pusztai Zoltán Schmiedl Tamás Pusztai Áron |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Hammer Records |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Halotti tort ül
Pezsgőt bontva
Kettős keresztre
Hármas halomra
Kéket pirosat sárgát ken
De előre inni azt hiszem
Bőrömre
Nem fog sokáig
Körmét növesztve
A tűzzel játszik
Tegyen és vegyen
De jusson eszébe
Jusson eszébe csak álom
Hogy nem dől le soha
A farkasok szobra
Hogy síromat magamnak ásom
Olvad a viasz elfogy a láng is
Égbekiáltó bűnjelet Párizs
Hiába leplez fény derül
Minden bűnre nem menekül
Sorsa elől semerre senki
Lesz olyan idő hogy más fog nevetni
Tegyen és vegyen de jusson eszébe
Jusson eszébe csak álom
Hogy nem dől le soha
A farkasok szobra
Hogy síromat magamnak ásom
Angyali csillag fénye ragyog
Földi halandó lába
Nem taposhat égi jelet
Véremtől részegen sárba
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
