|
|
|
| Előadó: | Enájel |
|---|---|
| Album: | Candyflip |
| Megjelenés: | 2018 |
| Hossz: | 3:17 |
| Szövegírók: | Keressük a szövegírót! |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |
Megint egy idegen nőnek irkálok
Nem tudom, hogy mit látok
Benne, pedig úgy érzem, hogy menne
Megint egy idegen nőnek hajtok
Azt írom, hogy a faszid hagyd ott
Holott az előző ilyen is három napig tartott
Aztán magamhoz tértem a pultnál
Ahol zárás után velem kúrtál
Vagy csak álmodtam, hogy felvett a kamera
És mohón a faszomhoz nyúltál
Én meg mohón a pinádhoz
A barátnőd piát hoz
Benn a porral, mivel a világhoz
Mosollyal fordulok amíg te rimánkodsz
Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!
Romlott egy ribanc vagy de bírlak
Ismernek a körök ahol szívnak
Ha más nincs, téged hívlak
Ez valóság vagy csak képzelet
Amiből kiveszed folyton a részedet
Rossz vagy és látom, hogy élvezed
Folyton tágul a pupillád
Nem hiszed, hogy valós az amit lát
De van itt más! Minden villanás lehet egy tanítás
Ilyen az életem nélküled
Egy sötét, romos épület
Igaz amit hall a két füled
Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!
Mára túllőve fekszel a sarokba
Tévedsz ha azt hiszed adok ma
Hívom a mentőt, hogy jöjjenek
Valami nyugtatóval is belőjenek
A nevemet a falra vérrel fested
Ki van már hűlve a tested
Amivel megbolondítottál
Csak basztál meg ittál
Szoptál, szívtál
Ahogy szoktál hívtál
Nem én ölellek át hanem egy fekete zsák már
Ma meg egyedül, mára egyedül vagyok.
Mára egyedül vagyok. Egyedül vagyok!
A mai Magyarország tánchagyományát és gazdag népzenei örökségét állítja középpontba a Magyar Állami Népi Együttes legújabb, Gyökerek és szárnyak című előadása, amelyet november 7-én mutatnak be Budapesten.
A hat fiatal koreográfus - Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán - alkotói látásmódját tükröző előadás
zenei koncepciója Pál István "Szalonna" munkája, aki a Kárpát-medence különböző tájegységeinek táncait és hangzásvilágát ötvözi egy új, kortárs színpadi formában.
A bemutató a Magyar Állami Népi Együttes küldetését folytatja
Hidat épít múlt és jelen között, miközben látványos, érzelmekben gazdag táncszínházi élményt kínál. A Gyökerek és szárnyak különlegessége, hogy - a Kincses Felvidék, a Megidézett Kárpátalja és az Ezerarcú Délvidék sikeres tematikus előadásai után -
most először született olyan önálló produkció, amely kizárólag a mai Magyarország tánc- és zenei hagyományaira fókuszál.
A mű gerincét a magyar néptánc legnépszerűbb formái - a botoló, az ugrós, a csárdás és a friss csárdás - adják, amelyek Szatmártól Rábaközig, a Dél-Alföldtől Nógrádig reprezentálják a Kis-Magyarország tájegységeit.
Pál István "Szalonna" zenei vezetésével a régies és új stílusú népzenékből egyaránt merítő dallamok szólalnak meg a citerától és tekerőtől a pásztorfurulyán, cimbalmon, kis klarinéton és vonós bandán át, kiegészülve szólóénekekkel és tánccal kísért dalokkal.
A produkció szellemiségét Goethe azon gondolata ihlette, miszerint "a legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak".
A gyökerek a múlt értékeit, a szárnyak pedig a megújulás bátorságát jelképezik.
A produkció a Magyar Állami Népi Együttes ars poeticáját testesíti meg
A hagyományt nem lezárt múltnak, hanem élő örökségnek tekinti, amely képes megszólítani a jelen emberét is.
A hat fiatal koreográfus közösen formálja meg azt a gondolatot, amely a paraszti lét univerzális tapasztalatait, a segítő és ártó erők örök küzdelmét idézi meg.
A műsor nem hagyományos történetmesélés, inkább érzések, asszociációk, emberi sorsok szövedéke: a mag elvetésétől a termés learatásáig tartó életkörforgás szimbolikus megfogalmazása.
Fotók: A Magyar Állami Népi Együttes Facebook oldala
