|
|
|
| Előadó: | Zámbó Jimmy |
|---|---|
| Album: | A Budapest Sportcsarnokban |
| Megjelenés: | 1999 |
| Hossz: | 04:16 |
| Szövegírók: |
Zámbó Jimmy Kaszás Péter Kaszás Arnold Zámbó Imre |
| Keressük a zeneszerzőt! | |
| Kiadó: | Magneoton |
| Stílus: | Pop |
| Címkék: | Keressük! |
Néha könny van a két szemeden,
titkon is észreveszem,
Tudom, bűn, amit én keresek,
ha nélküled messze megyek.
És mennyi bánat ér,
tudom már rég, ezért ne félj!
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
Csak a vágy van a két szemeden,
titkon is észreveszem.
Hidd el, nem hagylak már egyedül,
vissza a szív menekül.
Mennyi bánat ér,
tudom már rég, ezért ne félj!
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
De addig ne bánts a kóbor szívemért,
Ne bánts a szabad lelkemért,
Ne bánts, mert visszatérek é-é-én,
Hová is futhatnék?
---
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És visszatérek hozzád
újra.
Egyszer megjavulok én,
jó leszek majd,
És a hosszú út majd
véget ér.
(Visszatérek Hozzád...!)
Jaroslaw Lukomski közismert szinkronszínészként Lengyelországban.
Jaroslaw Lukomski lengyel előadóművész pert indított Lengyelországban egy cég ellen, mert egy reklámfilmben a tudta és beleegyezése nélkül olyan hangalámondást használtak, amelyet mesterséges intelligencia készített az ő hangja felhasználásával; ez az első ilyen jellegű bírósági ügy Lengyelországban - jelentette a Polsat News kereskedelmi hírtelevízió.
A reklámfilmet egy, szennyvízgyűjtő tartályokat gyártó cég készíttette, feltehetőleg a Lukomski hangját tartalmazó korábbi felvételek alapján.
Az így létrehozott alámondáshoz nem kérték Lukomski hozzájárulását, nem fizettek neki a szerzői jogaiért, nem is tájékoztatták őt a reklámfilm elkészítéséről.
"Ők nem érzik, hogy a hang akármilyen módon az emberi identitás része lenne, és azt hiszik, hogy bármit megtehetnek vele" - nyilatkozott Lukomski a Polsat Newsnak.
- Az emberi hang "különleges védelem alatt áll", biometrikus jellemzőnek számít, akárcsak az arckép
- fogalmazott a Polsat Newsnak Joanna Swiebocka-Wiek, a krakkói Jagelló Egyetem mesterséges intelligencia szakának vezetője.
Az érintett cég úgy látja, hogy nem követett el jogsértést, a reklámfilmben felhasznált hang szerinte a mesterséges intelligenciáé, és nem Lukomskié.
Az onet.pl lengyel hírportál Lukomski ügyvédjét idézi, aki szerint az előadóművész hangját nemcsak az őt ismerő emberek azonosították a filmben, hanem az átvételt a mesterséges intelligencia felhasználásával is megerősítették.
Kiemelt kép: illusztráció/AI/Freepik
