


| Előadó: | Lukovich x Fakapoe x Nagyváradi Nelli |
|---|---|
| Album: | Keressük! |
| Szövegírók: |
Lukovich András Fakapoe Erdős Viola |
|
Lukovich András |
|
| Kiadó: | Keressük! |
| Stílus: | Keressük! |
| Címkék: | Keressük! |

Felkelek, azt se tudom, milyen nap van
megiszok egy liter vizet, kitikkadtam
indulnom kell dolgozni vagy pihenő
nem ittam egy hete, áhh ez hihető
kinyílik a szem, csekk az üzeneteket
amit adni tudok már csak a zene neked
mert nem a nap számít, hanem hogy telik el
indulnom kell dolgozni, ma vetíteni kell
futok a buszra, mert nálam ez a fitness-mód
haverokkal pacsi, pedig nincs dresszkód
nem állíthat meg az eső, zivatar
vár a Hivatal, a Lukovich meg a cigivel kizavar
ilyen ez a bicó, inkább tekerem én
az életem már lassan, mint egy teleregény
ez ilyen szinten minden napom hétvége
de nyugi bébi hazaérek éjfélre
nincs hétköznap, se hétvége
csak ötköznap és két vége
nincs hétköznap, se hétvége
csak ötköznap és két vége
ez az a nap egy újabb hét hé
megtehetsz mindent, amit nem tettél, mert
soha nem késő változtatni a menetén
mert minden napom magány, de lehetünk te meg én
menedék az unalmas években,
vágytam kaladonkra ebben az életben
ez az a nap egy újabb hét hé
ne dolgozz annyit, a boldogságért tegyél
perdülj táncra, csússzon az a feles
sétálj parton, tiszta szívből szeress
ne törődj senkivel, hangosan nevess
sok emlék, amit magaddal sírtba vihetsz
számolj tízig, majd nyisd ki a szemed
követ láttál csak, de megmásztál egy hegyet
eltelt megint egy év, okosabb nem lettem
ha nem lesz jó a hetem, hétfőn újra kezdem
nincs hétköznap, se hétvége
csak ötköznap és két vége
nincs hétköznap, se hétvége
csak ötköznap és két vége



Szó sincs retróról, de mindenképpen hangos időutazás a kétezres évek hazai könnyű-rock alapvetéseit egy színpadon látni.
A populárisabb Zanzibar nemrég múlt 25 éves, a vérbeli rock ’n roll brigád, vagyis a felvidéki Rómeó Vérzik pedig kereken három évtizedet ünnepelt novemberben. És bár a starttól mindkét csapat esetében évtizedek teltek el, tagok távoztak és érkeztek, gitárok törtek, meg aranylemezekkel telt meg a fal, egy valami nem változott: a zenéjük őszintesége.
- Nem vagyok az a típus, aki a múltba réved és azon töri a fejét, mit rontott el.. Soha nem függtünk senkitől, és ez adott nekünk igazi szabadságot
- mondta a Rockstar Magazinnak a Rómeó Vérzik frontembere, Koppány, amikor arról kérdezték, lenne-e olyan 30 év távlatából, amit mai fejjel másképpen csinálna.
Persze ha szabadságról meg hitelességről van szó, ahhoz Terecskei Ritáéknak is lesz pár szava, hiszen hiába változtak az idők az alakulásuk óta, ők az elmúlt – már több mint - negyed században kitartottak amellett az őszinte rockvonal mellett, amivel 1999 januárjában legendásan útnak indultak, hogy
olyan slágerek adjanak a hazai könnyűzenének, mint az Igazi nevem, vagy az Ádám keresi Évát és a Szerelemről szó sem volt.
Nem csak nosztalgia várható, hanem ugrálós-éneklős rockbuli is készül
Már csak azért is, mert a Rómeó Vérzik Koppánya kis kényszerpihenője után az Akvárium színpadán tér vissza a fővárosba, hogy még az eddiginél is nagyobb energiával csapjon a húrok közé, legalább annyira pörgős nótákkal, mint
Az Ördög, az Isten, az Élet és a Halál, a Keleti rock és roll, a Kiskakas pedig pláne, hogy nem maradhat le a setlist-ről.
A két zenekar amúgy még sosem turnézott együtt, úgyhogy ez a mostani, március 7-i koncert igazi hazai rocktörténeti különlegességnek számít majd.